Seite - 546 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

örökül hagyott szőlőkről. Prágai Vincze í. frigyesnek 1158-ban Olaszország ellen folytatott hadjárata leírásában dicséri a bozeni bort, melyért Eschenbach Wolfram is lelkesedett. A XV. században pedig Wolkenstein Oswald tiroli költő sovárogva emlegeti idegen földön a tramini bort. A XVI. század folyamán kivált a tramini, griesi, lanai, kronmetzi, trienti és iserai borok örvendtek messze földön elterjedt jó hírnek. Ujabb időben úgy egyes derék férfiak részéről, a kiknek sorában első helyen János főherczeg említendő, mint egyesületek útján sok történt Tirol bortermesztésének föllendítése érdekében. Némely kevésbbé kedvező, magas fekvésű helyen, így Klausen vidékén és a Vintschgauban, a szőlőmívelés tért vesztett ugyan s több helyütt a gyümölcstermesztés lépett nyomába, ezzel ellentétben azonban az Etsch-völgy s nevezetesen az olasz nyelvű vidékek bortermesztése igen nagy mértékben emelkedett és nagy területi hódítást is tett, a mi első sorban az ötvenes és hatvanas években föllépett selyemhernyó-betegség folytán hanyatlásnak indúlt selyem-termesztés alább- szállásával függ össze. Tirol és Vorarlberg szőlőmívelésnek szánt egész területe 17.083 hektár, a miből 244 Vorarlbergre, 6.139 Német-Tirolra és 10.700 Olasz-Tirolra esik. E mellett megjegyzendő, hogy Dél-Tirolban sok helyütt, nevezetesen a völgyiapályon, a vegyes gazdálkodás honos, így különösen Olasz-Tirolban, a hol a 10.700 hektárnyi, szőlővel beültetett területből 6.436 hektárt tesznek az olyan szőlők, melyeket a legutóbbi telekadó-szabályozásnál ugyan szőlőkűl becsültek, azonban e mellett nagyobb- részt mezőgazdasági és gyümölcstermesztési czélokra is szolgálnak. Tirol átlagos évi bortermése kerekszám 380.000 hektoliter; Vorarl- bergé csupán 4.500 hektoliter. Némely évben azonban tetemes ingadozás mutatkozik, úgy, hogy míg olykor a fenti mennyiség 600.000 hektoliterre is felszökken, addig nagyon rosz években 150.000-re száll alá. Jóllehet kétségtelen, hogy a szőlővessző a tartománynak úgy olasz, mint német lakosságú részeibe délről, Italiából került be a római gyarma- tosítás útján, a miről már a szőlőmívelésre vonatkozó számos latin eredetű szó is tanúskodik, — mégis tetemes különbséget látunk e két tartomány- rész bortermesztésében úgy az uralkodó szőlőfajok, mint a mívelés egész módját és a borkezelést illetőleg. Míg Bozen és Meran vidékén jobbára világos vörös, kellemes zamatú, könnyű asztali borokat termesztenek, addig Trient és Rovereto környékén inkább a sötét, erősebb s a szomszédos olasz vidékekéihez hasonló borfajták a gyakoriabbak. 546