Seite - 548 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

548 a szőlő. Némely becsesebb szőlőfajták, így a Teroldigo és a Lagrein nagyobb tömegben való termesztésének kiváltképen kedvez a homokos alluvium, ha, mint több helyütt Bozen környékén és Mezzolombardo hegyoldalain, laza kavicsos az alapja, s ha e mellé a forró nyári időn át való öntözéshez kellő mennyiségű víz is van. Említendő még a Valsugana csillám- és zsírpala-földje, meg a Nons-völgy márga-talaja. Dél-Tirolban a bortermesztés 700, sőt néhol egész 900 méternyi magasságig emelkedik a tengerszín fölött. A tartományrész éghajlata ugyanis fölötte kedvez neki. Az Etsch-völgy évi középhőmérséke 11 — 12° C. A nyár többnyire igen meleg, s szép őszszel még a legkésőbben érő szőlőfajták is eléggé megérnek. A tél rendesen nagyon enyhe, csak ritkán száll a hőmérő l l°C.-ra a fagypont alá. Sőt a tartomány egy kis része, a Garda-tó környéke, meg a Sarca-völgy, egészen a Riviéráéhoz hasonló éghajlatú, úgy, hogy itt az olajfa is jól megterem. Mindazonáltal nem egy helyütt megesik az is, hogy szigorúbb télben a szőlők elfagynak. Már annál ritkábbak, egyes magasabb fekvésű helyeket kivéve, a tavaszi fagyok, jóllehet némely esztendőkben, így pl. 1875-ben, ezek is tetemes károkat okoztak. Nem igen kedvez a szőlőmívelésnek az Etsch-völgyben az esőzés mennyisége és elosztódása. St. Michelében az évi esőzés az utóbbi 15 éven át 570—1.371 milliméter között ingadozott s ez idő átlaga 1.044 milli- métert tesz. Az elmúlt évtized folyamán nem kevesebbszer, mint hatszor: az 1882., 1885., 1888. (kétszer), 1889. és 1890. években öntötte el a víz az Etsch völgyének nagy részét. Többnyire május és június, meg szeptember és október hónapokban állanak be tartós esőzések, míg július és augusztus hónapokban inkább a túlságos szárazság árt némely helyeken a szőlőnek. Az őszi esőzések gyakran korai szüretelésre kényszerítik a gazdát, hogy a szőlőt a rothadástól megmentse. Olyan kései szüretek, mint a Rajna mentén, s a szőlőnek a tőkén mézédes aszúvá érlelődése, mint a tokaji Hegyalján, Tirolban lehetetlenség. Az Etsch-völgynek meleg és egyúttal nedves éghajlata gombanemű élősdiek tenyészetének is igen kedvez. Az O'idium Tuckeri nevű szőlő- betegség az ötvenes években teljes elpusztítással fenyegette Tirol szőleit, míg 1862-ben végre, nevezetesen a „ kénapostol tt-nak elnevezett bozeni Comini buzgólkodása folytán, e betegség ellen a kénpor használata mind általánosabban el nem terjedt, s 1865-ben ismét rendes termést lehetett nyerni.