Seite - 580 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

580 különösen a Garda-tó melletti Torboléban létesített haltenyésztő-intézet és a Pusterthalban a lienzi halászati társulat tanúsított elismerésre méltó tevékenységet. A Boden-, Achen- és Garda-tó mellékén a rendes halászokon kivűl számos műkedvelő is hódol a halászati sportnak. Néhány év óta halászati törvény is támogatja a halászat emelését czélzó fáradozásokat. Bányászat és kohászat, ipar és kereskedelem. Bányászat és kohászat. Tirol földje geologiailag három hosszanti dűlőre oszlik, melyek keletről nyugatra húzódnak. A középső a palaeozói képződ- ményhez tartozik. A középponti Alpesektől éjszakra, valamint délre a hegyek legnagyobb részt mezozói kőzetekből alakúltak. A palaeozói képződmény egyes kibukkanásai előfordúlnak a déli Alpesekben is, mint a Vallsugana- völgyben és az Adamello területen. Délen az üledék-kőzeteket is porphyr töri át, s Bozen mellett ez Európának legnagyobb porphyr-területe. Épen így voltak melaphyr-kitörések is. Az éjszaki Mész-Alpesekben a kőzetek áttörése fölötte ritka. Ilyen áttörő kőzet az augitporphyr Ehrwald mellett, így áll a dolog azokkal az üledék-kőzetekkel is, melyek a triász- és jura- korbelieknél fiatalabbak. A kréta- és harmad-korbeli rétegek Dél-Tirolban sokkal hatalmasabban vannak kifejlődve, mint éjszakon. A jura-korbeli rétegek éjszakon, valamint délen becses építő-anyagot szolgáltatnak; csak a trienti és hagaui márványt említjük; Dél-Tirol harmadkori lerakodásai ellenben kevés hasznavehetőt adnak. Éjszak-Tirol harmadkori lerakodásai azonban két nagy kincset rejtenek : a szenet és a portland-czementet. A häringi szénbánya, melynek szene egészen hasonló a kőszénhez, Tirolban és Vorarlbergben ma az egyetlen, minthogy a bregenzi szénbányát 1887 márczius végén abbahagyták. Hogy e szénbánya milyen fontosságú Tirolra nézve, könnyen fölfoghatjuk, ha meggondoljuk, hogy egy waggon szénnek Sziléziából való ide szállítása egész árának 2/3"Clába kerül. A másik kincs, a portland-czement a häringi szénbánya szomszéd- ságában van a harmadkori lerakodásokban. A häringi hegytől Kufsteinon túl terjed ez a réteg s igen virágzó iparnak a forrása. Ebbs mellett, a bajor határon is van még czement. A diluvium rétegeiben sehol sincsenek hasz- nosítható anyagok. Ez a képződmény magasra nyúlik föl a hegylejtőkön s tanúja a glecserek egykori nagy terjedelmének. A glecserek Tirolban mai nap visszahúzódó félben vannak. A plutói kőzeteket illetőleg a régibb eruptiv