Seite - 581 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

581 kőzeteknek majdnem egész sora ki van fejlődve, ellenben a fiatalabbaknak csak a bazalt a képviselőjök Dél-Tirolban. Karinthiában a legtöbb ásványos forrás plutói kőzetekből ered ; Tirolban nem. Az itteni ásványos vizek legtöbbje csak dús kovatartalmú kőzetek szétbomlásából veszi eredetét. A plutói kőzetekkel való kapcsolat még az obiadisi és rabbii savanyú-vizekről sem mutatható ki. Ugyanez mondható a duxi és brenneri meleg-forrásokról is; ellenben a häringi nyilván kap- csolatban van a szénbányával. Valamely eruptiv kőzethez Tirolban kiváló fejlettségű ércztartalmú rétegek csak ritkán fűződnek. Ellenben kitűnő hasznos köveket szolgáltatnak e kőzetek. Franzensfeste vidékének gránitja és a bozeni vörös porphyr igen sokféle alkalmazást találnak az építészetben. A weidbrucki és aueri szép szurokkő- porphyrt, valamint a sprechensteini s más helyekről való serpentini szorgal- masan csiszolják. A Serpentin természetesen nem eruptiv, hanem a palaeozói képződményhez tartozik. Ugyanez a képződmény szolgáltatja a laasi és mareiti fehér márványt. A spertenthali fehér és a grossachenthali fekete márvány St. Johann mellett még kiaknázásra vár. E hasznos köveken kivűl e képződményben arany is fordúl elő behintve. Az Inn, a Dráva és a Sili vizéből szintén mostak egykor aranyat. A Sillből mosott aranyat láthatni Ambras vára gyűjteményében Innsbruck mellett. Tirol legismeretesebb arany- bányája a „heinzenbergi44 a Ziller-völgyben Zell mellett, melyet 1506-ban nyitottak meg, de nagyobb mennyiséget soha sem szolgáltatott. 1870-ben abba hagyták. 1879-ben egy amerikai társaság vette át az összes tárnákat; újakat is nyitott s zúzó-művet állított föl, mely az érczet porrá töri. Ezt a port azután az arany-malmokban iszapolják. 1.000 kilogramm érczből átlag l f/4 gramm aranyat kapnak. Fontosabbak a vas- és réz-érczek, melyek a középponti Alpesek agyagpaláiban vannak. A Wattensben megszűnt s a Jenbachban meg a Pillersee mellett még ma is munkálkodó kohók a vaspátot a közeli pala-hegységből szerzik. „Prettau44, az ahrenvölgyi híres rézkohó a phyllitekből származó rézérczeket dolgozza föl. Az a kőzet azonban, a melynek a tiroli bányászat egykori hírét köszöni, az úgy nevezett „fekete mész". „Mész44 néven nevezik, de voltaképen kova-erekkel átszőtt dolomit. Ez a kőzetfaj kiséri a „tarka-homokkövet44, vagy helyesebben a „grödeni homokkövet44 az Inn- és a Brixen-völgyön át a Kitzbüchler Hornig s talán még tovább, e homokkő és a palák közé tolódva. Geologiai korának pontos meghatározása a kövületek teljes hiánya miatt lehetetlen. Némelyek