Seite - 592 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Tirol és Vorarlberg (2), Band 13/2

592 át, s a szátvák számát százötvenre emelte. Ez a szövő-gyár a legrégibb az ily nemű gyárak között Vorarlbergben s általában Ausztriában. A tarka- szövéssel Längele János Feldkirchben 1869-ben tette az első próbát, mely mindenfelé utánzásra talált annyira, hogy az addig meglehetősen elterjedt kézi-szövés majdnem teljesen háttérbe szorult s mai nap úgy szólván megszűnt. 1792-ben rendezte be egy elszászi menekült, Vogel Sámuel, az első cotton- festőt a Hard melletti Mittelweierburgban és a szövő-ipar ez ága azóta nagyon fejlődött. A kézi nyomtatás ugyan most hanyatlik, de helyébe a hengerrel való nyomtatás került, melynek a tartományban öt gyára van, s kivált a keszkenő-gyártást űzik nagyban. Más ilynemű berendezések közül kivált a festő-gyárak, s különösen a török-pirosra festők viszik a főszerepet. Ez árúk piacza is folyvást tágúlt, míg a gyártás az amerikai háború, az eladás pedig Velencze elvesztése által igen érzékeny csapást nem szenvedett, s ezen csak Vorarlberg iparosainak soha ki nem fáradó munkásságával, a géptechnika minden új találmányának alkalmazásával s a gyártásnak ilyetén berendezé- sével és avval lehetett segíteni, hogy a nyers pamutot eladásra kész árúkká készítik. 1885-ben Vorarlbergben 18 pamutfonó gyár volt 33, összesen 3.452 lóerővel dolgozó géppel és 216.904 orsóval. Az orsók száma jelenleg 265.OOO. (A készülő árúk értéke kerek számban 4,670.000 frt). Volt továbbá 20 pamutszövő gyár, 43, összesen 1.403 lóerővel munkálkodó géppel és mintegy 4.000 szövőszékkel, melyek között körülbelül 1.000 tarka szövetet sző. (Az árúk értéke kerekszámban 4,115.000 frt). Szövet-nyomtató öt volt, tíz nyomó-géppel és mintegy 250 nyomó asztallal; festő-gyár volt tíz, közöt- tük igen nagyok is. A pamut-ipar a nyers anyagot Amerikából és Kelet- Indiából kapja és ma mindennemű pamut-árút készít. Fő piacza az egész monarchia ; külföldre keveset szállít. A szövő-ipar ez ágában foglalkozó mun- kások száma körülbelül 7.000, a kiknek évi bérök körülbelül 2!/4 milló forint. A szövő-ipar másik ága a hímzés. Ez Vorarlbergben főkép házi-ipar, még pedig olyan elterjedt, hogy ritkítja párját, összesen mintegy 13—14.000 ember foglalkozik vele s évenként körülbelül 2 '/a—3 millió forint munka- bért kapnak belőle. Lustenau, Höchst, Altach és a Bregenzi-erdőnek sok más helységében majd minden háznál van egy-egy hímző-gép, mely a lakosoknak néhol egyedüli kereset forrásuk, másutt több-kevesebb mellék- jövedelmet hajt nekik olyan időben, mikor mezei munkával nem foglal- koznak. A Bregenzi-erdő lakosai nyáron mint gipsz-munkások, kőbányászok és kőmívesek Francziaországba mennek, télen pedig hazatérnek s hímzéssel