Seite - 12 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

12 terjeszkedik, a vasúti nagy határállomás téres pályaudvarával. Bodenbachot egy, a vasúti közlekedésnek szolgáló kőhíd, meg egy közforgalomra való lánczhíd köti össze Tetschennel\ melyet a folyamon lefelé érkező elől a kastély eltakar. E város is nevezetes kereskedelmi góczponttá fejlődött, nevezetesen az újabb időben valamivel alább, a folyamparton keletkezett Laube forgalmi állomás miatt, minthogy ez az éjszaki Csehország iparkerületeibe vezető Polzen-völgy torkolatánál fekszik. Előttünk most az Elbe-menti homokk'óhegység áll, melynek meredek falai mindenütt sötét fenyvesekből emelkednek ki. Évezredes munkával vágott ezen keresztül magának útat az Elbe, a melynek medre, a mint a Laubeból Obergrundba vezető utolsó híd alatt a tetscheni völgykatlant elhagyja, tete- mesen megszűkül. A függőlegesen meredő, oszlopokká és fogakká szaggatott kétoldali homokkőfalak alig engednek a folyampartokon annyi helyet, a hol a szász államvasút sínjei épen csak elférnek. Tiszta és takaros házak simúlnak szétszórtan a sziklafalak oldalaihoz, vagy állnak itt-ott a tetőkön. A bal parton sziklafalak közé ékelt Niedergrund falun kevéssel alúl a folyón állomásozó őrhajó az ország határát jelzi, míg a jobb parton, a Kamnitz-völgy bejáratánál Herrnskretschen derék kastélya áll, melytől nem messzire az itt keletnek kanyarodó országhatár elhagyja az Elbét. A csehországi Érczhegys/g. Az Elbe Bodenbach melletti szorosától délnyugati irányban a Fiehtel-hegységig húzódik s tőle az Eger melletti Schönbach-völgyben válik el az Érczhegység 140 kilométernyi lánczolata, mely délkelet felé meredeken hanyatlik alá, éjszaknyugatnak ellenben lassú lejtéssel megy át a középfelnémet síkságba. A hegység aránytalan alkotá- sával együtt jár, hogy gerinczvonala a délkeleti, Csehország felé néző lejtőhöz jóval közelebb esik, mint az éjszakihoz. E gerincz csak kevés ponton emel- kedik lOOO méternél magasabbra. Legmagasb emelkedései keleti részében a Nollendorfi hegy (701 méter), a Schauplatz (792 méter), a Mücken- thürmchen (806 méter), a Zinnwald (873 méter), a Bornhau (911 méter), a Wieselstein (956 méter), a Bernstein (921 méter); a nyugatiban pedig a Kupferhiibel (908 méter), a Keilberg (1.244 méter), a Gottesgab melletti Spitzberg (1.111 méter), a Joachimsthal melletti Plessberg (1.027 méter), a Peindlberg (974 méter), a Muckenbil (949 méter) és a Schönbach melletti Hohenstein (771 méter). A mint e sorozatból látható, az Érczhegység csúcsai kelet felől a Keilberg irányában emelkednek, ettől nyugatnak pedig alább szállanak.