Seite - 23 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

23 az Eger-vidéknek még egészen külön alkotmánya is volt, s csak azóta olvadt be teljesen Csehországba. Igaz ugyan, hogy napjainkban a haladó köz- művelődés már itt is nem egy hagyományos vonást elmosódással fenyeget, így nevezetesen az eredeti népviseletet, s a régi módra épült jellemző parasztházak is mindinkább el-eltűnedeznek s velük együtt számos ősi szokás is pusztuló félben van. Az Eger-vidéket nyugatról keletnek haladva szeli át a nevét adó folyó, mely a Fichtel-hegység Schneeberg csúcsán ered és barnás vizét számtalan tekervénynyel hömpölygeti át a mocsaras rétterületeken, melyek sekély medréül szolgálnak. Délnyugat felől a hozzá nagyon hasonló Wondreóbel gyarapodik, éjszakról pedig néhány nagyobb patak, köztük a Fichtel- hegységből jövő Fleissenbach és az Erczhegységben eredő Leibitschbach sietnek vele egyesülni. E vízerek a völgymedencze fenekét több rendbeli, hosszan elnyúlt alacsony dombhátra tagolják, melyek között az Eger partjaihoz hasonló ingoványos mezőségek támadtak. A talaj köröskörűi csillámpalából, éjszakon pedig gránitból áll; középső részén kőszéntelepek húzódnak, melyek fölé kivált az Érczhegység irányában magas kavicsrétegek rakódtak. Az Eger-vidék jellemző sajátságai közé tartoznak a rajta egykor végbement vulkáni folyamat nyomai, a mi valamivel későbbi időre eshetett, mint a többi bazalt- és phonolith-képződések Csehország egyéb részeiben. Széles csillámpala-talapzaton emelkedik Eger és Franzensbad között a Kammerbühl kialudt kis vulkáni csúcsa (500 méter), a melynek kihányt salak és lapilli tartalma délkelet felé húzódó szép rétegsorokban fekszik, míg egyik, ma is világosan fölismerhető lávafolyama délnyugatnak ömlött. Egészen hasonló hozzá a Boden melletti Eisenbiihl, a bajor határ közelében. Az a sok szénsav-kiömlés is, a minek az Eger-vidék számos savanyúvize köszönhető s a mely egyúttal a mocsaras mélyedések felé fekvő falvakat jóízű és egészséges ivóvízzel látja el, mindenek előtt pedig a franzensbadi ásványvizeket szolgáltatja, szintén még ma is folyamatban lévő, habár tete- mesen megcsökkent vulkáni tevékenység megannyi tanújele. Az ezzel összefüggő képződmények közé sorolandók a Franzensbad környékén lelhető ásványos lápok is. Az e vidéken elterülő lápot ugyanis számos gázforrás töri át, s azt nemcsak sótartalmukkal telítik, hanem még más olynemű vegyi változásokat is idéznek elő benne, a melyek e lápot gyógyító erejű ásványi anyagokban gazdaggá teszik. Egészen sajátságos