Seite - 30 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

30 Eger a barnaszén-medenczét és egész Elbogen közeléig sivár, keskeny, barna- szenes homokkőbe ágyalt völgyben halad, melyben az altsatteli nagy bányák vannak. Elbogen előtt a folyó a Karlsbadi hegység gránit-talajára lép s ide érvén, egy nagy kanyarodással megkerüli a várost, mely épen a folyónak ettől a könyökétől kapta a nevét. Itt az Eger völgye igazán festői kép. Magas gránit talapzat tetején, lombos fák koronái közül emelkedik ki a régi, főbb részeiben jól fentartott Elbogen várkastély („der Stein") tornyaival és bástyafokaival; e várkastélyt Bruschius „a német föld Csehország koronáját őrző kulcsának" nevezi. Az Egertől körűifolyt sziklaoszlop keskeny párká- nyára simulnak a város szorongó régi házai, kertek fölött nézve le a mélyen alattuk, erdős hegyek hűvösén tova sikló folyóra. A víz magas partjait egy merész lánczhíd, Csehországban egyike a legrégibbeknek, köti össze. Ennek elkészülte előtt a város valóban csak egy oldalról volt megközelíthető, s már ezért is a kitűnően megerősített hely hírében állott. Elbogen ennek folytán a közép-korban nevezetes szerepet vitt, mint az elbogeni kerület kulcsa, melynek birtokáért a XVI. század folyamán kemény és hosszas harczot vívtak a Schlick grófok a császárral. Elbogentől Karlsbadig erdő-árnyalta, szűk sziklavölgyben folyik az Eger. E völgy kijárata felé láthatók azok a csodálatos gránitoszlopok, a melyek- ben a népmonda Hans HeilÍ7ig-x\zV egy hegyiszellem átkától kövé meredt lakodalmas népét látja. Valamivel tovább az Egerbe ömlő Tepl patak mellett Karlsbad sűrű házsorai tűnnek elénk az Eger völgyében. Derék híd vezet a folyón át a világhírű fürdőváros magasan álló pályaudvarába. Karlsbad alatt ismét összébb szorul a völgy, minthogy ott az Erczhegység és a Karlsbadi hegyláncz magaslatai közelébb nyomulnak egymáshoz, végűi pedig a hozzájuk csatlakozó Duppaui hegység egészen elzárja a medenczét Schlackenwerthnk\. Az Eger-völgy innen kezdve, minthogy erdős magaslatok szegélyezik, melyek közt Giesshübl-Puchstein kies fürdő- és nyaralóhely fekszik, megváltoztatja tájképi arczúlatát. Oszlopzatos bazalt-kúpok lépnek egészen közel a folyóhoz, jobbról is, balról is sötét sziklatömegek merednek ki a tűlevelű fákat itt felváltó lombos erdőségből; jobbra a Herrgottsstuhl meredek lépcsőzetű fala (719 méter) emelkedik, a melyen világosan kitetszik a Duppaui hegység sajátszerű tetőalakúlása; balra pedig a hatalmas bazalt polczokra támaszkodó Stein wand látható. Az itt „Wotsch" nevet viselő völgy kissé tágúl s tért enged a festői fekvésű Warta és Wotsch falvaknak, hogy kiterjeszkedhessenek.