Seite - 38 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

38 a bányászok teljes meghátrálásával és a széntelepek teljes kimerülésével fog véget érni. Az Eger és a Beraun közötti vidék. Az Eger és a Beraun közé eső vidék két részre oszlik, egy hegyes-völgyesre, a mely az Eger felső folyása és a Miesnek éjszakról érkező mellékága, az Amsei-patak között fekszik, az egész vidék éjszaknyugati szögletében; továbbá egy a középcsehországi dombvidékhez tartozóra, a melynek éjszaki széle az Eger középső és alsó folyásának völgye felé, meg az Elbe- és Moldava-völgy irányában lejt. A Beraun, a mely Pilsennél a Miesnek és a Radbusának az Angellel és az Uslavával való találkozásából keletkezik, jelzi e vidék déli határát. Az Amsei-pataktól keletre eső hegyvidék a Duppaui hegységből, a Császár-erdőből és a Tepli felföldből áll. E két utóbbi földtani és hegyrajzi tekintetben egységes egész; ezektől a Duppaui hegység mind földtani, mind hegyrajzi tekintetben eltér, bár különben szorosan egybefügg velők. A Duppaui hegység, a mint azt kivált színezett földtani térképen lehet igen jól látni, majdnem köralakú határvonallal bíró s délnek és keletnek lejtő hegytörzs, mely éjszaki oldalával Klösterle és Schlackenwerth között az Érczhegység lábára támaszkodik, nyugaton pedig a Császár-erdő keleti részével érintkezik. A „hegytörzs" elnevezés azért igen találó, mert a közepe táján emelkedik két legmagasb pontja: a Burgstadl-hegy (932 méter) és a vele rövid nyereggel összekötött Oedschloss-hegy (925 méter), s e közép- pontból a völgyek minden irányban sugarakként ágaznak szét és ugyanannyi, szintén ilyen irányú hegynyereg által választvák el egymástól. Ennek folytán a Duppaui hegység feltűnően hasonlít a középfrancziaországi Cantal- és a hesseni Vogel-hegységhez. E hasonlatosság azonban csakis a hegység külső, sugárszerű tagozódására szorítkozik. Míg ugyanis amaz egymás fölé rakó- dott trachyt- és bazaltrétegekből, emez pedig csupán bazaltból áll, addig a Duppaui hegység szintén ilyen kőzet ugyan, de számos egymás fölé került burokból alakúlva, melyeket csak a legmagasb pontról lefolyó vizek szaka- datlan munkája hasogatott szét oly sajátszerűen. Epen a hegység éjszaki oldalán, a hol az Eger a Wotsch-völgyben vágott magának útat a hegy- ségen keresztül Schlackenwerth és Klösterle közt, ismerszik föl legjobban a Herrgottsstuhl alatti meredek szakadékon a hegység ezen alkotása. Ép ily világosan mutatják ez alkotását az egésznek tömegétől elvált magaslatok Schönhof környékén és a Kaaden melletti Bürberg (591 méter), mely körös-körűi egészen meredeken emelkedik az égnek, mint valami vár,