Seite - 42 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

42 Éjszakkeleti Csehország. Változatosság tekintetében Csehországnak egyik része sem mérközhetik az éjszakkeletivel. Síkságok és hegységek, mindenféle alakú és nagyságú csúcsok és kúpok, hosszan vonúló lánczolatok és gerinczek, zömök hegy- tömbök, szakadékos homokhegyek, völgyek, mély szorosok, vízmosások és mélyedések vonúlnak el váltakozó rendben ez áldott vidék látogatója előtt. Az őshegység egy-egy alakúlata látható Rumburg- és Hainspachnál. Ezeknél azonban hatalmasabb a Jeschken, az Iser-hegység és a Nachod, meg Lands- kron közötti cseh Kamm, a leghatalmasabb pedig az Óriás-hegység. Száz meg száz kúpján meredeznek egészen csupaszon tűzben született bazaltjai és phonolithjei. Nagy kiterjedésűek a homokkőhegységek csodálatosan furcsa idomai, a melyek a barokk-ízlés korának ábrándos faragványaihoz hasonlók, míg a Középhegység kúpjai és kőszálai olyanformák, mint a gót-ízlésű épí- tészet karcsú oszlopai és csúcsívei. Az Iser-hegységben meg a jezsuiták kevéssé tagozott, vaskos építkezésének a páijára találunk. A Jeschkent és az Óriás-hegységet pedig már szinte hagyományos szokás fölséges dómok hatalmas kupoláihoz hasonlítani. Az Adler mellett erdő borította hegylánczo- latokkal találkozunk, a melyek valami zöldben pompázó sátorvárosként tűnnek föl. Mellesleg egyúttal megjegyezhetjük, hogy e vidéken van egész Csehország legmélyebb és legmagasb pontja is: amaz Herrnskretschennél az országhatárt elérő Elbének a szintjén (113 méter), emez meg a Schneekoppe csúcsán (1.603 méter). Az Elbepartok sziklás lejtőin jó erős bor terem e vidéken, mely egyúttal a legkitűnőbb komlónak a hazája. Áldott térségein gabona-, repcze- és répa- földek váltakoznak nemes gyümölcsöt termő kertekkel. Magasb fekvésű helyein ellenben már csak a törpe fényű és havasi füvek tenyésznek. A merre járunk, kövér füvet termő rétek és örökzöld erdők láthatók. Növényzetének dús voltában áll ez országrész bája és ebből kerül vagyonossága. Mert itt a föld méhe most már kevésbbé gazdag, mint valaha. A nemes fémek bányá- szata nagyobb részt már a múlté, ép így az Aupa-völgy hajdani kénsavgyárai. Az egykori aranymosókról ma már csupán a mondák és a helynevek regélnek, s ugyanígy áll a dolog a legtöbb vashámorral is. Saleselnél egy sokat emle- getett kőszénbánya van, a melynél azonban jóval nagyobb a schatzlari és a schwadowitzi. A Freudenhain mellett ásott barnaszén gyakorlati czélokra