Seite - 44 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

44 a hol a lakosság többnyire a földje terméséből él, az év nagyobb részét a szabadban tölti. Mentül közelebb jutunk azonban a hegységhez, annál sűrűb- ben találkozunk a négy fal közé szoruló munkával, annál közelebb szorulnak egyúttal egymáshoz az emberek is lakásaikban és a gyárakban. A piczinyke ablakok mögül mindenfelé vagy a szövőszék, vagy az eszterga, vagy a posztó- verő gép zakatolása hallik a szürke födelű kis fakunyhókból, vagy a köszörűs sebesen forgó kerekének duruzsolása verseng a szövőgép berregésével. S a hol csak egy vízerecske csörgedez, zuhogó habjai kereket hajtanak és partján gyárkémény füstölög, a tágas műhelyekben pedig a szüntelen forgó- mozgó gépek süvöltő zúgása kiséri az ipar szolgálatában végzett munkát. Itt az üveget fújják, szövik, fonják meseszerűn csodálatos alakokká; ott az orsó pereg s a szövőszék hajócskája szökdel; amott meg a fát faragják, metszik, esztergályozzák, hasogatják, vagy őrlik papirpéppé. Még a követ is szétfűrészelik, avagy csillogó ékszert csiszolnak, köszörűinek belőle. A sík földön pedig hatalmas épületek oldalán álló kürtőkből gomolyog a füst, egy-egy gőzmalom, vagy czukorgyár közelségét árúivá el. Különös, hogy a síkság falvai, bármily kicsinyek és csekély népességűek, mégis szorosan egymás mellé épült házakból állanak. Míg ellenben a völgyek és a hegyoldalak falvaiban többnyire szétszórtan állnak a házak a patak, vagy a berek mentén, mindenikük más-más égtáj felé fordítván homlokzatát. Pedig e tájakon rendesen módosabbak, népesebbek és nagyobbak a hely- ségek, épületeik gyakran igen takarosak s olykor akkorák, hogy az ember inkább városban, mint faluban vélné magát. A magasb hegységben végre már egészen magukban álló s a zöldelő lejtőkön messzire szétszórt házak alkotják az együvé tartozó községeket is. Csehország legéjszakibb részének Niederland a neve. Az így nevezett vidék a rumburgi és a schluckenaui kerületekre terjed és dél felé a Kreuzbuche hegyig (535 méter) ér. Közelében a 731 méter magas Kaltenberg áll őrt a Niederland és a cseh-kamnitzi vidék között. Még magasbra emelkedik tőle keletre a Tannenberg (770 méter), amelyen kőből épült kilátó-torony áll. Éjszak-nyugaton, éjszakon és keleten szász terület környezi a Niederlandot. A zegzugos vonalú és három átellenes nagy ívet alkotó országhatárt annyi út szeldeli át, a mennyi bajosan akad a monarchiá- nak még más határvonalán. Ugyanis Herrnkretschentől a Spittelgrund melletti Spitzbergig'nem kevesebb, mint 15 átjáró út van, a melyek leg- nagyobb részt a Niederlandra esnek. Határfolyókúl a Weissbach, a Wölmsbach