Seite - 46 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

46 homokkőhegység és a cseh Középhegység területére ér be. A szép kilátásáról nevezetes számos hegycsúcs közül különösen említést érdemelnek a Wolfsberg (588 méter) Gärten mellett, a mondákban gazdag Botzen (541 méter) egy rajta álló kőbástyával, a Pirsken (605 méter), a Rauchberg (511 méter), az Irichtberg (534 méter), a Steingeschütte (580 méter), a Tanzplan (596 méter) és a Tollenstein várrommal koszorúzott, mondáiról híres és az idegenektől sűrűn látogatott orma (667 méter). A kevésbbé magas, de mégis sokat dicsért kilátó-pontok közül a Königswalde melletti Jüttelberg említendő. Szép kilátást enged és vallásos tiszteletben is áll a Lobendau melletti Annaberg, meg a többrendbeli Kreuzbergek, köztük kivált a Schluckenau és a Georgenthal melletti. A Kreibitz melletti Pickelstein, meg a Zeidler és a Schönau melletti Wackelsteinok is helyet követelhetnek e sorozatban. Kedveltebb kirándúló helyekűl ismeretesek Kleinsemmering (Schönfeld), a Zeidler melletti Sternberg vadászkastély, Karlsthal Schluckenau környékén, Weidmannsheil Georgswalde mellett és még sok más. Régebben Lobendau és Einsiedel táján is igen látogatott erdei mulatságokat tartottak. A hegyekből aláömlő vizek ugyan elég mélyedést és völgyteknőt alkottak a felföldben is, mindazonáltal e vidék legtöbb városa és főbb helye meglehetős magasan fekszik a tenger színe fölött. A legmélyebb fekvésűek : Warnsdorf (333 méter), Kreibitz, Schönau, Georgswalde, Königswalde és Rumburg; valamivel magasabban esők: Zeidler, Nixdorf, Schönlinde, Georgenthal és Schnauhübel; a nevezetesb helységek sorában a legmagasb fekvésűek: Wolfsberg és Schönborn (518 méter). Ilyen átlag is eléggé magas fekvés mellett könnyen érthető, ha e vidék éghajlata zordonabb, talaja hideg, aratása késői és gyümölcstermése gyér. Meggyet még szep- temberben is látni a fákon, de igen aprót. Sőt a Töppelbergen (421 méter) és a Ziegenrücke tetején (442 méter), Rumburg és Georgswalde között már a törpe fényű is mutatkozik. Ellenben a fű mindenütt buja növésű és iratos, minek folytán a szarvasmarha kitűnő vajat szolgáltat. A gabonát évszázadokon át az ú. n. „Landu-ból szállították be, többnyire a Schandaun át vezető kerülő úton, a mire nézve külön szerződések voltak érvényben az illető vidékek közt. Az igen nagy számú és jó karban tartott útakat rendesen madár- cseresznye-fák (Sorbus aucuparia) szegélyezik. Kiváló hírű a „fehér úttt, mely Einsiedeltől és Lobendautól Hainspachon, Schönaun és Schluckenaun át Georgswaldéba vezet. Nagy kapaszkodóiról nevezetes a régi Császár-út,