Seite - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

54 phonolith oszlopok. A gömbös bazalt kupakokká válik szét, mint a vörös- hagyma, a mit legjobban a Mertendorf! sziklás-hegyen lehet megfigyelni. Még érdekesebbek a számos jégbarlangok és jeges üregek, a minők sok hegynek a bazalt hasadékaiban találkoznak, így kivált Kamaiknál, Merten- dorfnál, a Koselen és a Zinkensteinon. Épen ily érdekes több helyütt a bazaltnak a delejtűre gyakorolt eltérítő hatása, mely némely hegyen akkora, hogy egy-egy egész körnegyeddel rántja félre a tűt rendes irányából. A talaj általában termékenynek mondható még ott is, a hol a földeket apró kövecsek borítják. Mert a bazalt és phonolith elmállott alkotórészei igen jól táplálják a növényzetet. A dombok és hegyek lejtőin azonban a földek igen gyakran kőfalakkal kerítvék, a melyeknek közepes nagyságú kövei magának a szántóföldnek a talajából kerültek ki. A Mertendorf! hegyen az ily bazalt sánczolatok között egy-egy akkora földecskét is látni, mint egy parasztház szobája, sőt némelyik nem sokkal nagyobb egy jókora asztalnál. Az ilyen földeket természetesen nem ekével szántják és ló még nem tette rájuk a patáját. Az egész munkát az embernek magának kell rajtuk végeznie, a ki hátán puttonyban czipeli föl rájuk a trágyát. A hegylejtők mentén itt-ott nagy darabokon csupa bazalt- és phonolith- törmeléket találni, e köves helyek azonban néhol elég gazdag növényzetűek, s nem egy helyütt fényű- és bükkfák árnyéka borúi rájuk. Csak a hol a kőzet között és fölött volt csekély televényföldet az eső már teljesen lehordta, ott egészen sivár tekintetűek e kőhalmok, a melyeken csaknem mindig veszedelemmel jár az ember. A Középhegységben majdnem mindenütt örömest ültetnek gyümölcsfát. Alig is van valahol ház, vagy major gyümöl- csös kert nélkül. A mélyebb fekvésű helyeken, kivált pedig a Polzen és az Absbach mentén a földeket is gyümölcsfák szegik be, az Elbe vidékén pedig magukon a szántóföldeken is sűrűn állanak. Ennek folytán főleg az Elbén élénk gyümölcskereskedés folyik. Magasabb fekvésű helyeken meg legalább a csipkerózsa gyümölcsét szedik s a belőle főzött csipkeízt viszik vásárra. A Középhegység keleti fele részben a Polzen jobb partjára, nevezete- sebb része pedig a Polzen és az Elbe közé esik. E két folyó között azonban megint három csoportra tagozódik. A Leitmeritzi hegység, mely Leitmeritztől Kleinpriesenig s a Leschtini (Luschken-) patakig, meg az Elbétől a Pitsch- kowitzi patakig terjed, igen gazdag gyönyörű kilátást nyújtó pontokban. Nem messze a Schreckenstein várromtól emelkedik a Wostray (585 méter). Híres csúcsok és igen látogatottak még a hozzá fűződő mondák miatt is