Seite - 62 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

62 Kleistől a Jeschkenig teli van alacsony hegykúpokkal. A valamikor nagy katonai és kereskedelmi fontosságú Gabeli hágónál kezdődik a Jeschken- hegység, a mely 12 kilométernyi szélességben és 40 kilométernyi hossza- ságban húzódik a Kamnitz vizéig. A délnyugati síkság és az éjszakra eső Neisse-völgy felé igen meredeken hanyatlik alá a Jeschken. Eleje felé csupa egyes dombok csoportosúlásából épül föl, odább már meglehetős magasságú, töretlen vonalban húzódik, a mely fölé azonban helylyel-közzel mégis egyes magasb csúcsok emelkednek. Ezek közül a legmagasabb és leghíresebb az 1.010 méter magas Jeschkenkoppe. A róla kínálkozó gyönyörű kilátás miatt sokan még a Schneekoppénál is különbnek tartják e csúcsot, jóllehet amannál alacsonyabb. Tetejéről Csehország nagy részén kivűl még majdnem az egész Felső-Lausitzot is áttekinthetni. A Schneekoppétől a Landskronéig érő félkörben dombok és völgyek gyönyörű hálózata terjed, melyből bogok gyanánt emelkednek ki a nagyszámú hegycsúcsok. A Sichrowtól Seifers- dorfig húzódó völgyteknőben szigetszerűen elszórt helységek egész raja látszik; kiválóbbak ezek között Böhmisch-Aicha iparűző város és a kristály- tiszta tavában tükröződő Hammer falu, meg a fontos Jeschken-út mentén elnyújtózkodó Kriesdorf. Dél felől a Bősig, a Roll s a távolból Nyugati- Csehország hegylánczai köszöngetnek idáig. Éjszaknak hosszan elnyúlt dombhullámok között a takaros Zittaura esik tekintetünk. Az Iser-hegységen inneni Neisse-völgyben pedig a zsúfolt házak tömegéből álló Reichenberg, és egészen föl az erdőség le-lenyúló szalagjai közé beékelve számos falunak többnyire fehérlő házai látszanak. A Jeschken, mely az Éjszaki- és Keleti-tenger közt szolgál vízválasztóúl, legnagyobb részt durva szemcsés gránitból, a Koppe pedig kovapalából áll. Van azonban a vidékén számos ősmész-telep is, a melyek közül többet fejtenek, úgy szintén van tőzeg is, és egy csepkőbarlangja is. Sok helyt fordúlnak elő agát és kalcedon-gömbök, valamint kvarczjegeczek is. A kőzetek elmállása következtében igen sok agát és karneol kerül a televény földbe és a patakokba is. Régebben ez agát-görgetegeket szorgosan kimosogatták és kiszedegették. Figyelmet érdemel a Jeschkenről való sok monda. A Jeschken vidékén az utolsó medvét állítólag 1679 május 16-án lőtték le. Végűi hadd említsük még meg Közép-Európa földtani alakúlatának azt a megszakító vonalát, a mely a Harz éjszaki felétől Szászországon át rézsút a lausitzi gránit és az Elbe-menti homokkő között haladva a Jeschkent is érinti és további útjában egész a Kárpátokig követhető. Meglétéről tanúskodó