Seite - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

64 feléje a Jeschken és az Iser-hegység felől, köztük a Fekete-Neisse is, mely az ölbergből (876 méter) ered és Habendorfnál torkollik. A Hammersteinnél a Neisse völgye nagyon összeszorul s lassanként a lausitzi sík völgybe megy át. Ipari tekintetben rendkívül fontos a Neisse völgye. Gablonz, az üveg- ipar egyik fő góczpontja. Reichenberg már századok óta örvend posztógyárai messzire elteijedt hírének. Mindenféle szövő- és fonó-iparral találkozunk a völgy többi népes helységeiben is. A lakosság sűrűsége eléggé megítélhető abból, hogy a gablonzi közigazgatási kerületben 58.027 lélek esik 2.13 négy- szögmérföldnyi területre, a reichenbergiben pedig 74.307 ember 3.! négyszög- mérföldre, e szerint 27.242, illetőleg 23.970 egy-egy négyszögmérföldre. A városok és nagyobb falvak közül említsük itt Gablonz, Morchenstern, Tannwald, Grünwald, Wiesenthal, Schumburg, Kukán, Maxdorf, Albrechts- dorf, Dessendorf, Josephsthal és Johannesberg neveit. A Langenbruck melletti vízválasztóra hatalmas kanyarulatokkal föl- kúszó vasút mentén áll, a megtekintésre érdemes Sichrow kastélyon kivűl, Liebenau, továbbá Reichenau, a hol sokan foglalkoznak olajfestéssel. Majd Csehország egyik legnagyobb városa, Reichenberg következik. Elénk ipari és kereskedelmi tevékenység folyik benne, de örvendetes pezsgés tapasztalható iskoláiban és egyesületeiben szellemi téren is. A nagy számú gyár mellett a közművelődésnek, a műiparnak és az emberszeretetnek is nem egy temploma emelkedett a városban. Mosolygó rétek és ligetek, gondosan ápolt mezők, csinos kertek virúlnak közelében, s nem messze tőle bájos völgyek árnyas erdei nyújtanak üdülést a lakosságnak. Itt is számos népes helység élénkíti a környéket, mint a Neisse mindkét partján épült Maffersdorf, továbbá Röchlitz, Rosenthal, Harzdorf, Ruppersdorf, Franzensdorf és Habendorf. A határ közelében feküsznek Grottau, Weisskirchen és Kratzau, Führich festő szülővárosa. 520 méternyi hosszú alagúton át jutunk ki a vaspályán a Neisse- völgyből Hemmerichen át a Friedlandi vidékre. Már II. József is úgy írja le 1779 szeptember 16-án kelt soraiban a Friedlandi vidéket, mint egy mindenfelé nyitott, magaslatokkal és erdőkkel tarkázott tájat, a melyből ugyanannyi út vezet Lausitzba, a hány falu áll rajta. Még azt is megjegyzi, hogy lakói meglehetős szorgalmasok és hogy a baromtenyésztés itt nagyobb arányú, mint bárhol egyebütt. Napjainkban is nagy ipari tevékenységet látunk e vidéken, s jóllehet hegyei kevéssé alkalmasok a megtelepedésre, mégis