Seite - 74 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

74 völgyeket egész a Mummel-zuhatagig mind meg kívánja nézni és csodálni, annak bizony több napot kell e czélra szánnia. A magános tanyákon kívül e vidéken található városok és nagyobb falvak többnyire a völgyekbe és a folyók partjára vannak építve. A folyók mentén, így kivált az Elbe és az Aupa partján, egymást érik a gyárak, a vidék élénk iparáról téve tanúságot. Trautenau nevezetes len-vásárairól és fő helye a vászonszövő iparnak. Az Aupa völgyében, valamint az Elbe- völgyben is Hohenelbe környékén a szövőipar mellett régóta virágzik a papírgyártás is. Sok helyt űzik a faipart. Hohenelbétől éjszakra Oberhohen- elbe, délnyugatra pedig Branna és Starkenbach fekszik. Még közelebb fekszik az Iserhez az élénk iparú Rochlitz, s benn a hegységben Witkowitz. A Kis-Elbe mellett a hosszan elnyúló Langenau, a Kis- és a Nagy-Elbe találkozásától nem messze pedig a papírgyártásáról ismeretes Arnau városa említendő. A Kis-Elbe és az Aupa között vannak Schwarzenthai, Hermann- seifen, a Forstbad és Pilnikau; az Óriás-hegység határán, Trautenautól éjszakra vannak Schatzlar kőszénbányái, nemkülönben más hasonlók Schwadowitznál, Trautenautól délkeletre, az Aupa balpartján. Ide közel van Eipel, Hertin, meg Parschnitz, a honnan Sziléziába Liebau felé egy vasútvonal ágazik ki és Königshannál lép ki az országból. A Königshan és Lampersdorf melletti Liebaui-hágótól a Trautenau és Schömberg közti horpadásig a sűrű erdőséggel borított Raaben-hegység húzódik. A közelben fekszik a Sziklás-hegység (Felsengebirge) is. P'estői alak- zataikról messze földön híresek és sűrűn látogatottak az adersbachi és wekels- dorfi sziklavárosok, nemkülönben a Sterngebirge. A homokkő ama szeszélyes alakúlásait, a melyekké a reá szüntelen ható természeti erők a kőzetet folyvást mállasztják, hasogatják, repesztik és rombolják, százszor inkább megcsodálják az erre járó útasok, mint magukat ama természeti erőket. Az adersbachi Czukorsüveg, meg a Polgármester, valamint a wekelsdorfi Dóm és Színkör ép oly bámúlat tárgyai, mint a radowenzi kővé vált erdő, a melynek azonban már egészen másféle eredete van, mint amazoknak. Adersbach már régi hírességű; hisz már II. József császár is följegyezte naplójába, hogy itt láthatók a legsajátszerűbb alakú kősziklák. A wekelsdorfi sziklaváros ellen- ben csak a mi századunkban vált ismertebbé. Nevezetesb helységei e tájnak Adersbach, Oberwekelsdorf, Unterwekelsdorf, Starkstadt és Pölitz. A Sternkirchlein melletti sziklaváros választja el a Politzi vidéket a Braunauer Ländchent&\, a melynek mintegy három óra járásnyi hosszú és