Seite - 76 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

76 várrom, mely minden oldalról igen festői tekintetű. A prachowi homokkő- hasadékokban a „Kaisergang" és a „Maloch kilátása" a legérdekesebbek. Számos hegycsúcs volna még említendő, a melyek közül többnek vár koronázza a tetejét, ilyenek : a kupola-alakú Tábor (682 méter), Bradletz és Kumburg várromok, a Welischberg, a tornyokban és párkányzatokban gazdag Kost vára, melynek régi üvegfestményei nevezetesek, továbbá Chlumek, melynek közelében figyelmet érdemelnek Gutwasser fürdője és a terjedelmes sánczépítmények, végűi még a Jiíin és Eisenstädtl közötti Cerow és Zebin. De még e magaslatok nélkül sem lenne e sík föld Éjszak-Németország, vagy Oroszország síkságaihoz hasonlítható, mert koránsem végtelen rónaság- ként terjed a beláthatatlan messzeségbe, hanem mindenütt dombhullámok és erdők szakítják meg s a távolban kéklő hegylánczok szegik be a látókört, a melyek csinos keretként övezik a mosolygó, termékeny vidéket, pihenőt nyújtva az elkalandozó szemnek és önmérséklésre, szűk határok közt is föl- lelhető megelégedésre oktatván a szívet. Kellemes változatosságot nyújtanak a díszkertekkel, fáczános- és vadas-ligetekkel övezett urasági kastélyok is. Közben-közben számos czukorgyár és gőzmalom magas kéménye ágaskodik. Fontos szerepük volt e vidéken már régi idők óta a rajta lévő tavaknak úgy a haltenyésztés, mint a vízi szárnyasokra való vadászat szempontjából, így Kopidlno és Dimokur táján volt különösen sok ilyen tó, Pardubitznál meg épen százával csoportosúltak és csatornákkal voltak összekötve, melyek közül kivált az opatowitzi volt nevezetes. E víztükrök is lényegesen hozzá- járúltak a vidék sajátszerű jellegének megalkotásához. Kiválóan termékeny a talaj délen, az Elbe mentén, a hol a folyó Pardubitz és Nimburg közt már nem mélyebb völgymederben, hanem a síkon szétterülve hömpölygeti hullámait. Rétek, tavak, mélyedések válta- koznak vastag televényrétegekkel. A sík föld legfontosabb termékei a búza és árpa, repcze és czukorrépa. Valamint hajdan a hegységben nagy területeken virított a len kék virága, úgy díszlik ma a sík vidék beláthatatlan mezőségein a sárga virágú repcze. A termékeny tájat számos országút és vaspálya szeli át. De nem mindig volt így. Valamikor az ú. n. „fekete mérföld" valóságos rémük volt a fuvarosoknak. Chlumetztől Podiebrad egy napi járó föld volt. A sík földön többnyire közel egymás mellett állnak a községek, melyeknek lakói nagyobb részt földmívelésből élnek, egy részük a saját birtokán gazdál- kodva, a másik napszámban dolgozva. Már a gyermekeknek is hasznát veszik a gazdaságban, a mennyiben legalább a juhok és libák őrzését ő rájuk bízzák.