Seite - 81 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

81 kolostorát régebben szerviták, ma pedig redemptoristák lakják, s melyre fárasztó kőlépcsőzet vezet, gyönyörű kilátás nyílik. A Klappersteine nevezetű magas omladékmezőn át előbb a Kleiner Schneebergre, majd a Grosser, vagy Spieglitzer Schneebergre (1.422 méter) érünk, melynek déli lejtőjén fakad, s a morva határ hoszszában Oberheidischig még cseh földet is érint a Morva (March) folyó. Három forrása közül az egyik a Quarklöcher nevű cseppköves mészbarlangokból jő. A Schneeberg fensíkján többnyire síri csend uralkodik, melyet csak nagy néha szakít félbe a havasi pacsirta panaszos hangja. A hegy hatalmas csillámpala-tetejének a kellő közepén áll három ország határoszlopa, ú. m. Porosz-Sziléziáé, Cseh- és Magyarországé. Jókora magassága daczára a hegy csak széles sík tetejének a peremein enged szebbnél szebb kilátást a szomszédos országok messze vidékeire. Délnyugati Csehország. A Mies völgyét Pilsenig s a Beraunét a Moldavába ömléseig éjszaki, a Moldava völgyének Hohenfurth és Königsaal közti részét pedig keleti határának véve, délnyugati Csehország majdnem szabályos derékszögű háromszög alakú, melynek az átfogója a tartomány Bajorországgal és Felső- Ausztriával érintkező határszéle. E nagy területnek mintegy háromnegyed része hegy- és dombvidék, sőt a valódi hegyvidékek közé ékelt felföldek is valóságos fensíkok jellegével bírnak, minthogy a Budweisi és a Pilseni síkság kivételével ezeknek hullámos fölszínét is többé-kevésbbé mély völgyek barázdálják, melyeken megannyi folyó és patak fut végig. A legnevezetesb hegytömegek e területnek az éjszakkeleti részén, a Moldava és a Beraun völgyei között húzódó Brdy-hegység, a nyugati határ hoszszában vonúló éjszaki Cseh-erdő (Böhmischer Wald) és ettől a tausi hegyrés által elválasztott s a délnyugati határ mentén emelkedő déli, vagy tulaj donképen i Cseh-erdő (Böhmerwald), melynek a Hoher Bogen jelzi az éjszaknyugati és a Greiner- wald a délkeleti szélét. Vízrajzi tekintetben délnyugati Csehország majdnem kivétel nélkül a Moldava, illetőleg az Elbe folyamvidékéhez számítandó, csak legkisebb részével, t. i. csak a Cseh-erdőnek az ország határa mentén húzódó egy keskeny szalagjával tartozik a Dunáéhoz. A Beraun-völgy és a Brdy-hegység. A Beraun, a középső Moldava legnagyobb mellékfolyója, Pilsennél keletkezik a Miesnek és a Radbusdmk az Angellel meg az Uslavával való egyesüléséből. Innen egész Pürglitz tájáig Cs. 11