Seite - 89 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

£ 89 a Konícek (666 méter), a Hreben (717 méter) a hoíowitzi vadaskertben, a Hejlov (688 méter), a Hlava (781 méter), a Kamená (735 méter), a délnyugatiban pedig a Tremosna (777 méter), a Brdce (835 méter), a Nepomuki Tock (842 méter) és a Praha (854 méter). Úgy ezek, valamint a többi csúcsok is csak szelíd lejtésű kiemelkedései a gerinczeknek, kivévén a Tremosnát, melynek majdnem teljesen erdővel borított csúcsán egyes tisztásokról szép kilátás nyílik a píibrami medenczére s helyenként magának a hegységnek egész rendszerére is. Belsejében nagyobbára délnyugati irányú s haránt-gerinczekkel összekötött gerinczek láthatók, melyek közt a hegy- ségből eredő számos patak völgyei húzódnak. A hegység főbb alkotó kőzetei, minthogy az a Brdy-erdővel együtt egészében az alsó silur-képződményhez tartozik, — grauwacke és kavicsos conglomeratok. Ezek mindenfelé nagy görgeteg-halmokká képződtek, a melyekből kisebb, de igen festői szikla- tömegek emelkednek ki helyenként. A legérdekesebbek ezek közül aKazatelna (Szószék) és a Velká Tremosna, a Kloboulek Obecnitznél, a Cernáskála (Fekete szikla) a Tremosna-lánczolatban, a Hotoberg a glashütteni erdészlak mellett s még mások. Ellenben a Brdy-erdő alaptömege palákból áll s a Tremosna- hegység éjszaki széle is ilyen alkatú. E kőzetek elhelyezkedése és az, hogy az elmállásukból való föld nem igen bocsátja át magán a vizet, sok helyütt hegyi lápok és mocsarak képződését okozta. Amazok' a gerincz messzire terjedő részeit borítják és száraz puszta területekkel váltakoznak, emezek pedig a völgymélyedések aljától föl egész a legmagasb pontokig mindenfelé találkoznak. A hegység két fő folyó vize a Litava (Litavka-patak) és a Rother Bach. Amaz számos forrásból képződik a Tfemosna-hegység keleti lejtőjén; Píibramtól éjszakra 11 —12 kilométer hosszú regényes szoroson át halad és 46 kilométernyi útja után a Beraunba ömlik. A Rother Bach (Cerveny Pótok = Vörös patak) a hegység éjszaknyugati lejtőjén fakadó források legnagyobb részét gyűjti egybe s viszi a Litava felé. A Szent hegy közelében eredő Kozaba ellenben, mely a Brdy-erdővel egyközű, éjszakkeleti irányban folyik s egy lapályos völgymedenczén keresztül kígyódzik a dobrisi és knini fensíkon végig 35 kilométernyi futással Stéchowitzig a Moldava felé, — a Brdy-erdő délkeleti lejtőjén fakadó s az említett fensíkot barázdáló patakok nagy részét magába gyűjti, míg az éjszaknyugati lejtő vizei vagy egyenesen, vagy a Litavával egyesülten a Beraunba szakadnak. A szomorú tekintetű hegyi lápok és puszta területek kivételével a Tremosna-hegyvidéket sűrű erdőség födi. Ennek következtében szétszórt Cs. 12