Seite - 91 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

91 A Mies és J^adbusa partvidékei és az éjszaki Cseh-erd'ó. A pilseni hullámos síkság délnyugati felét négy folyó szeli át, melyek sekély völgy- teknőket vájtak maguknak a talajban. E völgyek oldalain helyenként egyes sziklás részletekben meztelenül láthatók azok a közetek, a melyek a Pilseni fensík alaprétegéül szolgálnak, ú. m. a várostól nyugatra kőszén-képletek, délre pedig silur-palák. Az említett folyók az éjszaki Cseh-erdőből jövő Mies és Radbusa, meg a déli Cseh-erdő előhegyeiben eredő Angel és Uslava. A nyugat felől érkező Mies és a délről folyó Radbusa átszelik Pilsent, elválasztván a Prágai és a Szász külvárost a szép sétaterekkel körített Belvárostól, s a két híres sörfőző közelében ömlenek a Beraunba, míg az Angel Pilsentől már harmadfél kilométernyire s délre a Radbusával egyesül, Schwamberg várrom. az Uslava meg a várostól éjszakkeletre, a Szent György-kápolnánál a Beraunba ömlik. Pilsennek egyik oldaláról sincs valami festői képe, minthogy a síkságát határoló hegylánczok nagyon távol esnek tőle. Déli széle mentén számos gyárkémény hirdeti a város ipari fontosságát; a Ringplatz közepén álló, Szent Bertalanról nevezett főesperesi templom magas tornya pedig messzire ellátszva emelkedik ki a többi tornyok közül. A város környékén sűrűn állnak a falvak egymás mellett, de kevés az erdőség. Délkelet felé a mintegy 8 kilométernyi távolban, 565 méter magas quarcit-szikla tetején álló Radina (Karlskrone) vár Alt-Pilsenetz mellett, a melynek tornyáról gyönyörű kilátás nyílik Pilsenre és a Cseh-erdő felé, mégis némi változa- tossággal eleveníti a különben egyhangú tájat. A Pilseni síkságtól délre és nyugatra az Angel, Radbusa és Mies közt dombos és hegyes-völgyes, sűrű népességű, de csak részben erdős fensík 12*