Seite - 96 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

96 itt: Alt-Zedlitz városa (501 méter) a Kötschenbach, a Mies egy mellékága mellett, Hostau (448 méter) az Altbach és Ronsperg (431 méter) a Piwonka- patak mentén; e patakok a Radbusába ömlenek. A nem kevésbbé népes, hullámos felszínű és erdőben szegényebb gránit talaj kiválóbb városai Neustadtl (451 méter) és Haid (469 méter), a Mies mellékfolyói mellett. A tulajdonképeni Cseh-erdő keleti küszöbéhez egészen közel, már a gneisz talajon állnak Tachau (483 méter) és Pfraumberg (698 méter) városok, Weissensulz (439 méter) és Kleutsch (493 méter) mezővárosok és számos falu. Közelükben a határ hoszszában, a gneisz és amfibolit közt egy keskeny quarzit szalag húzódik, mely azonos a Bajor-erdő ismeretes „Pfahl44-jának quarzával. Bent a hegységben, a számos helységgel teli folyam-völgyeket kivéve, csupán erdészlakok és őrházak találhatók. Az éjszaki Cseh-erdő gazdag forrásokban, mocsaras területekben és tőzegtermő lápokban, a melyeknek a nép ajkán „Lohe44 a nevük. De nincsenek hegyi tavai, a melyek oly kiváló vonzóerőt kölcsönöznek a déli Cseh-erdőnek. Különben mocsarai és lápjai sem vetekedhetnek nagyságukra nézve emezéivel. Legnevezetesb vízerei a cseh részen a Mies, Pfreimt, Radbusa, a Meleg és Hideg Bastritz. A felső folyásában Katzenbach nevet viselő Mies a Mieslohe lápjából fakad, a tachaui uradalom ringelbergi kerületében, az országhatár mellett, és Tachauig keletnek folyva, keresztben átszeli az egész hegységet. A Pfreimt az Ohrenbergtől (741 méter) délre a Leisbergen ered s kezdetben éjszaknak, a már említett hosszanti völgyben folyik, de aztán éjszakkeletnek fordúl és Weissensulznál áttöri a Cseh-erdőt. A Hideg és a Meleg Bastritz a Cerchov-hegységből jő, amaz a déli, ez meg az éjszaki lejtőről. A Meleg Bastritz a villa alakú elágazódás ritka jelenségét mutatja, a mennyiben két patakká oszlik, melyek egyike délnek folyva, Furthtól éjszakra a Chambachba (a Regen mellékfolyójába) szakad, a hová Furthnál a Hideg Bastritz is torkollik, míg a másik keletnek tartva, Stankaunál a Radbusába önti vizét. Az éjszaki Cseh-erdő, jóllehet valóságos erdős hegység, mégis igen sűrű lakosságú, minthogy folyói és patakjai mentén egymást érik a falvak, malmok és tanyák, helylyel-közzel pedig üveghuták, vashámorok és egyéb ipartelepek. E számos helység a köröttük lévő vetésekkel és rétekkel kelle- mes változatossággal szakítja meg a hegység egyhangúságát, melynek erdő- takarója nagyobb részt jegenyefenyűvel elegyes lúczfenyűből, a magasb fekvésű helyeken pedig csupán emebből áll. A tűlevelűek állománya közé itt-ott bükkök elegyednek, az erdei útakat pedig az itt kitűnően tenyésző