Seite - 100 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

100 emennél, s a bajorországi Hoher Bogentól a felső-ausztriai Stern waldig húzódik éjszaknyugatról délkelet felé, mintegy 125 kilométernyi hosszaságban, míg szélessége, a vele összefüggő Bajor-erdőt is hozzá véve, átlag 60 kilométer. Fő vonalán kivűl több haránt-lánczból áll. Az Elbe és a Duna folyamvidéke közötti vízválasztó és Bajorország, meg Felső-Ausztria közti határ nagy részt a tulajdonképi Cseh-erdő délnyugati szélén húzódó fő gerincz mentén halad. E része a Cseh-erdőnek a népies fölosztás szerint ismét két tagra, az alsó és a /eis3 erdőre válik. Emez a Hoher Bogentól a Kuschwardai hágóig, amaz meg innen Hohenfurthig, vagy ha a St. Thoma-, vagy Sternwaldot már a cseh-osztrák határhegységhez, az úgy nevezett „ Greinerwald u-hoz számítjuk, akkor csupán az Oberwuldaui hágóig terjed. A /elsd Cseh-crd'd az Angel és a Weisser Regen völgyei közt emelkedő, csillámpalából álló Künisch-hegységgpX, egy mindkét oldalán meredek lejtőjű hegylánczczal kezdődik, mely a Neuerntől nyugatra, jó magasan álló Szent Katalin-templomtól (635 méter) a Spitzberg-hágóig és az Eisensteini völgy- medenczéig tart. Keskeny gerinczét egészen görgetegek és sziklatömbök borít- ják, melyek helylyel-közzel kinyúló csúcsokká halmozódnak egymás tetejében. Ezek közül a legmagasabbak a Zwergeck (1.365 méter) és a Hohe Seewand (1.343 méter), a legszembeszökőbb azonban a két csúcsú Osser (bajorosan : Ossa), mely a Spitzberg felől nézve az erdős Angel-völgy fölé magasan kiemelkedő, két szarvú gúlának látszik. Két sziklakúpja, a bajor (l .283 méter) és a cseh Osser (1.343 méter) között húzódik az ország határa. A hegység lejtői is telvék görgeteggel, sőt a Seewand alatti nyugati lejtőn egész nagy omladék-mezők, ú. n. „kőtengerek" terűinek. A kolmsteini harántnyereg a Künisch-hegységet a Hoher Bogennel, egy a Burgstall csúcsában 978 méter- nyire emelkedő s a Weisser Regen völgyét éjszak felé határoló magasan ívelt amfibolpala hegylánczczal köti össze, míg az 1.030 méter magas Scheiben- nyereg, mely a Weisser Regen forrásvidékét az Eisensteini völgytől elválasztja, a vele egyközű, de magasabb Arber-hegységgel, egy a Seewandtól keletnek húzódó harántnyereg pedig a nyugati gerinczczel kapcsolja össze. Emezen át húzódik a vízválasztó s belőle emelkedik ki a sziklás Spitzberg (1.199 méter) meg a laposan domborodó Panzer (1.152 méter). E harántnyereg két leg- mélyebb helye a Spitzberg-alagúttal átfúrt Spitzberg-hágó (997 méter) meg az Eisensteini hágó (952 méter). Két oldalán pedig a Seewand irányában festői szakadozottságú sziklafalaktól elzárt, kelet felé ellenben nyílt völgy- katlanok vannak, melyek közül az éjszaki a gyönyörű Schwarzer-See-nek