Seite - 102 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

102 (l.oo8 méter), Csehország legnagyobb tavának (területe 36.8 hektár, mély- sége 57 méter), a déli pedig a régebben borzalmas sőtétségű őserdő mélyébe rejtett Teufelssee-nek (1.030 méternyi magasságban, területe 23 hektár, mély- sége 34 méter) ád helyet medenczéjében. APanzertől a Künisch-hegylánczczal egyközűen egy alacsony gerincz húzódik, mely az Angel-völgynek keleti határa Neuern felé és a Briickelbergben egész 1.234 méternyire emelkedik. A Stubenbachi hegység határ-gerincze, mely a fő lánczolat folytatása, az Eisensteini hágónál kezdődik a Fallbaum (1.241 méter) hegyével. E láncz egész a Lakabergig még csillámrétegekből, innentől fogva azonban gneiszből áll és délkelet felé mind jobban szélesedő, átlag 1.265 méter magas, hullámos tetőzetű hegyfalat alkot. Legmagasb csúcsai a Lakaberg (1.339 méter) és a Mittagsberg (1.314 méter). Minthogy éjszakkelet felé magas fensíkok támaszkodnak rá, innen nézve aránylag alacsony hegyláncz- nak tűnik föl, holott a Bajor-erdő felől jóval tekintélyesebbnek mutatkozik; délnyugatnak ugyanis hosszan elnyúlt, meredek és mély völgyektől barázdált lejtőben hanyatlik a Zwieseli medencze és azon mély völgyek felé, melyek a Bajor-erdőtől elválasztják. Egy a Lakabergtől dél felé húzódó haránt- nyereg Bajorországban ér véget a Grosser Falkenstein meredeken kiszögellő szirtfokában, melynek egy magas vaskereszttel jelölt csúcsa (1.315 méter) nagyszerű kilátást nyújt a sok kúpú Arber-hegységre s ennek sziklás tetejű koronájára, a Grosser Arberve (1.458 méter), az egész Cseh- és Bajor-erdő legmagasb csúcsára. A csehországi lejtőn, a Lakaberg lábánál terűi el egy mély, erdős völgykatlanban a Laka-tő (1.096 méter magas, 12 hektár területű és 20 méter mély), a Mittagsbergtől éjszakra pedig, a Seeruckberg meredek sziklafala tövében, a Stubenbach falutól délre fekvő Stubenbacki-tő (1.079 méter magasságban, 15.6 hektár területű és 23 méter mély). A Mittagsbergen túl a határhegység a csehországi oldalon a terjedelmes Maderifensík ba megy át, melynek 1.106 méter átlagos magasságú, bozótos őserdővel s morotvákkal borított és sekély, füves völgyteknőktől barázdált területe kelet felé az ú. n. „Gefilde" alacsonyabb fensíkjába ereszkedik alá. A Cseh-erdő legsivárabb pusztaságait foglalja magába e vidék, melynek zordon területén a kis Mader helységen (980 méter) és elszórt erdész- házakon meg favágó-kunyhókon kivűl más emberi lakás nem is igen akad. Délnyugati szélén, a hol a vízválasztóval együtt az ország határa is húzódik, emezen túl Bajorország felé meredek csúcsok emelkednek, köztük a felső erdővidék két legmagasb csúcsa, a Grosse Rachel (1.450 méter) és a