Seite - 106 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

106 Elisenthal nevű üveghuta, a pályaudvar és Eisenstein közt pedig balra fönrt, a gyönyörű erdő szélén a kis Deffernik herczegi kastély áll. A Wotawa, vagy Wattawa (csehül Otava) a Maderi fensík morotváiból szivárgó több, sötétbarna vizű patakocskákból keletkezik, melyek közül a Pürstling erdészlaknál (1.133 méter) eredő és éjszaknak tartó Maderbach, meg a nyugatról érkező s Madernél az előbbibe szakadó Grossmüllerbach a legnagyobbak. Az így egyesűit vizek Wydra patak, még alább pedig Wydra folyó néven futnak tovább, mindig éjszaki irányban haladva a kanyargó, mindegyre mélyebben bevágódó, járhatatlan és vadregényes szakadékban, a míg a Kiesling patak torkolatánál festői helyen álló nagy Vincenz-fürészmalomig (641 méter) nem érnek, honnan kezdve a folyó már Wotawa nevet visel. A Wydra-völgy meredek baloldali lejtőjén jó magasan álló Rehberg egyházas falu és bányász község (855 méter) és a Vincenz- fürészmalom között a folyó medrét számtalan egymás fölé tornyosult gránit- tuskó tölti be, melyek közt az aranysárgán tajtékzó barna víz tömérdek apró szökésben morajlik alá. E szálas erdőségtől körített, igen festői völgyrészlet neve „Schachtelei44. A Kiesling patak a Brückelbergen ered s eleinte Brunster- és Haidler-, majd Schwarzbach nevet visel. Teknőalakú, rétekkel és morot- vákkal teli hosszanti völgyön át ömlik, mely utóbb zordon sziklás szakadékká szűkűl, és a Stubenbachi hegység éjszaknyugati lejtőjének valamennyi, meg a Künisch-fensík legtöbb forrásának vizét szállítja a Wotawába. Langendorf tájáig (528 méter) a Wotawa völgye teljesen a hegyvidéki zártabb völgyek jellegével bír s nevezetesen egész a Lossnitz-patak torkolatánál álló Unter- reichenstein (568 méter) bányavárosig számos sziklás részlete miatt igen festői. Langendorfnál, a honnan kezdve a folyó éjszakkeletnek halad, széles völgyteknővé alakúi át, melyet az előhegység mindegyre alacsonyabban húzódó magaslatai szegélyeznek. Odáig azonban az egész folyamvölgy mély hasadéknak látszik, mely Madertől 20 kilométernél hosszab levegői vonalban szeli át éjszak-déli irányban a nagy középső gneisz-fensíkot. A Moldava (csehül Vltava) négy patak, ú. m. a Meleg, a Kis és a Füves, meg a Hideg Moldava egyesüléséből keletkezik, melyek közül csak az első ered a felső Cseh-erdőben. Ez a „lichte Haide" nevű s az ország határa közelében, a Schwarz- és a Postberg közt fekvő láp (l.l72 méter) számos forrásából gyülemlik és kezdeténél Schwarzbach-Moldava nevet visel. Az őserdőt, mely régebben e patak vizét árnyékolta, elpusztította a szú, minek következtében ma e vidéknek igen szomorú képe van. A forrás