Seite - 108 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

108 mellett egy kérgétől megfosztott óriási fényű elszáradt törzse, közelében pedig egy nyílt fakunyhó áll asztalokkal és padokkal. A Moldava-patak eleintén éjszaknak folyik egy keskeny, sziklás és erdős szakadékon keresztül egész Aussergefildig. Ott hirtelen délkeletnek kanyarodik és Moldava-Schwarzbach néven átszeli a Ferchenhaidig (887 méter) érő, idylli szépségű erdőkkel és rétekkel díszlő völgyet, melyből egy tág medenczébe lép ki és a Kis Moldavával gyarapodva, Meleg Moldava néven halad tovább. A Bergreichensteini hegytömeg, a Gefilde keleti lejtői és a Tafelbergek vonnak határt a felső és alsó erdő közt. Ezt meg két fő lánczolatra osztja a Moldavának Aussergefildnél kezdődő s Hohenfurthtól keletre eső végéig (levegői vonalban) 75 kilométer hosszú völgye. E két lánczolat közül a déli, melynek gerinczén a vízválasztó s nagyobb részében az országhatár is halad, a felső Cseh-erdő határszéli lánczolatának a folytatása. Ez a Dreisessel- vagy Plöckenstein-hegységgel, egy hatalmas, mindkét oldalon meredek lejtésű és sűrű erdőtől borított, meglehetősen egyenletes magasságú hegylánczczal kezdődik, mely a bajorországi Frauenberg falunál (728 méter) meredeken szökik föl a Kuschwardai mélyedés dombvidékéből és az Unter-Wuldaui hágónál (780 méter) ér véget, melyen a Krumauból a felső-ausztriai Aigenba vivő országút halad át. Mint az alsó Cseh-erdő legnagyobb része, úgy ez is gránitból áll. Falszerűen egymás fölé torlódott hatalmas tömbjei e kőzetnek, a minőkkel az egész Blöckenstein-hegység tele van, alkotják kimagaslóbb csúcsait, melyek közül az éjszaknyugati végén emelkedő Hohenstein (1.330 méter) gúlája jó messzire ellátszik. Tíz percznyire tőle délnek állanak a Dreisessel nevű festői sziklacsoportok. A közűlök legjobban kimagasló csoport (1.311 méter) három nagy sziklatuskója a beléjök vájt mélyedésekkel a monda szerint valamikor ülőhelyűi szolgált a cseh, bajor és osztrák fejedel- meknek, a kik e helyütt valami tanácskozást tartottak. Ezektől van a csúcsnak és azzal együtt az egész hegységnek „Dreisessel" (három szék) neve. A három ország határa azonban nem ezen a ponton, hanem az egy órányira távolabb délkeletnek a gerinczen álló Dreiecksteinnál (Dreieckmark, 1.320 méter) találkozik. A délkelet felé mind szélesebben terjedő és mind jobban elposvá- nyosodó, utóljára pedig törpefenyűvel és borókával gyéren benőtt zordon morotvás pusztasággá vadúló lánczolat legmagasb sziklacsúcsai a Bajor (1.376 méter) és a Cseh Plöckenstein (1.378 méter). Emez Seewand néven festői sziklákkal hanyatlik az éjszakkelet felé nyíló vadregényes völgykatlanba, melynek mélységes erdei csöndjében a Stifter „Hochwaldtt-ja révén oly