Seite - 110 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

110 híressé vált Plöckensteini-tó (1.090 méter magas, 13.8 hektár felületű és 32 méter mély) sötét tükre csillog. Az említett sziklák legvégsőjén áll a Stifter-emlék. A Dreisessel-hegység éjszak felé mély patakmedrektől baráz- dált, sűrű erdőséggel borított s éjszakon a Hideg, kelet felé pedig a már egyesűit Moldava völgyéig húzódó hegyvidékbe olvad át, mely a Hochwald csúcsában 1.044 méternyire emelkedik. E hegység nyugati szélén Neuthal és Tusset (779 méter) falvak állanak, belsejében pedig Hirschbergen (865 méter), a Neuthalnál kezdődő Schwarzenberg-féle csúsztató csatorna híres alagútja mellett. A csatorna aztán az idylli szépségű s a Plöckensteini-tó patakjától öntözött hirschbergi völgy éjszaknyugati fala mellett húzódik s Glöckelbergnél éri el a cseh-osztrák határt, azon túl pedig az Igei és a Mühl vizén át hordja a lecsúsztatott fát a Dunáig. Egy alacsony gerincz által a Plöckenstein-hegység a magasan domborodó HockfichtetlzX (1.337 méter) függ össze. Egy második mélyebb horpadás után, melyen az Oberplantól Glöckelbergen át a Mühl-völgybe vezető út halad keresztül, a hegység a Schindelauer Spitzbergen már felső-ausztriai területen még egyszer 1.077 méternyire emelkedik, ez után azonban az Unter-Wuldaui hágó széles hasadékához ereszkedik alá. Ezen túl emelkedik a széles, magas domborúlatú, szintén sűrű erdőtől borított St. Thoma-hegység, melynek legmagasb csúcsán (1.032 méter) áll a Stifter útján híressé lett Wittinghausen várrom, ennek közelében pedig egy kis falucska, Szent Tamás szép gót templomával és a Schwarzenberg herczegek vadászkastélyával. A Kapelleni hágó, mely a vízválasztó 950 méternyi magaslatán, zord vidéken álló Kapellen szegény egyházas falucskától kapta nevét, elválasztja a St. Thoma-hegység alacsony fensíkszerű folytatását a Felső-Ausztriában emelkedő Sternwald sűrű erdő borította gránit tömegétől. Ez dél felé a Leonfeldeni völgy irányában eresz- kedik alá, melyen a hohenfurth-linzi országút húzódik keresztül. Sokkal tagoltabb az alsó Cseh-erdő éjszakkeleti hegyláncza. Ez a Kubani hatalmas gneisztömegével kezdődik, mely a Meleg Moldava és a Flanitz (Blanitz) völgyei között emelkedik és nagyobb részében sűrű erdőséggel van borítva. Két legkiválóbb csúcsát, melyekről elragadó kilátás nyílik a középső Cseh-erdőre és messze be Csehországba, a magasan domborodó Kubanit (1.362 méter), meg a hegyes gúla alakú Schreinert (l .263 méter) a Langen- ruck (1.054 méter) keskeny gerincze köti össze és délnyugat felé hatalmas harántnyergek ágaznak ki belőlük : a Kubaniból a sáncz alakú Basum, melynek 1.290 méter magas hegyfoka meredeken hanyatlik a Moldava