Seite - 118 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

118 oázok a sötét zöld erdők közepette. Az erdőséget és az egész növényzetet illetőleg három öv különböztethető meg. Az alsót, mely a völgyoldalakon mintegy 750 méternyi magasságig ér föl, az erdei fényű és a fehér nyír (Betula verrucosa) nagy sokasága jellemzi. Ebbe esnek az összes előhegyek, nemkülönben a folyamvölgyek és az alsó Cseh-erdő alacsonyabb fensíkjai. Itt a mezőgazdaság a fő és mindenféle gabonafaj megterem, a völgyekben mindenféle gyümölcsfajok tenyésznek, még dió és szőlő is. A középső öv (750—1.100 méter), a tulajdonképeni erdővidék, foglalja magába a leg- nagyobb erdőségeket, melyeknek leginkább jegenyefenyűvel és vörös bükkel, meg hegyi jávorral elegyes lúczfenyű az állományuk. Ez valaha csupa őserdőség volt, és sehol sem találni olyan hatalmas régi erdőrészleteket, melyekben két—négyszáz esztendős törzsek is százával akadnak, mint itt; sehol olyan buja fű- és cserje tenyészetet, mint ezekben az erdőkben és környékükön. A nagy, részben szélviharok rombolása, részben a szú pusztí- tása okozta hézagokat is nagyobbára ismét új állománynyal ültették be. Az erdőség mellett igen nagy területet foglalnak el a rétek és mocsarak is. Emezek kétfélék, úgy mint: vagy füves morotvák („Auen"), vagy hegyi lápok („Filze"). Amazok vagy egészen fák nélküliek, vagy fűzekkel, nyírrel, égerfával és mocsári fenyűvel (Pinus silvestris uliginosa) benőttek, és leg- inkább a folyarnvölgyek és mélyedésekben találhatók; míg emezeken, melyeknek gyakran ölnyi vastagságú tőzegtalaját kiváltképen tőzegmoha (Sphagnum) borítja, rendesen csak gyalogfenyű (Pinus montana uncinata), fekete nyírfa (Betula carpathica) és elcsenevészedett erdei fényű terem. Ily hegyi lápok a magasabb fensíkok és hegygerinczek tetején találhatók. E sokszor igen terjedelmes lápok igen sivár tekintetűek és számos, gyakran mohával leplezett mély süppedékeik miatt veszedelmes a rajtuk való járás. Némelyikükön tócsák és tavak is vannak, sőt az Innergefild melletti nagy Seefilz morotváján egy nagyobb tó s azon egy törpefenyűvel benőtt úszó sziget is van. Gyümölcsfák közül ez övben csak a vad cseresznye terem, mely aztán néha igazán óriási nagygyá nő. Gabnafélékből csak a rozs és leginkább a zab érik meg, e mellett még a len és a burgonya termeszthető. Az útakat rendesen vörös berkenyefák (Sorbus aucuparia) szegélyezik. A terjedelmes rétterületekben kedvező helyet találó marhatenyésztés háttérbe szorítja a mezőgazdaságot, de mégis legfontosabb itt az erdőgazdaság. A felső övben, hol a majdnem a legmagasb csúcsokig terjedő erdőség csekély kivétellel csupa lúczfenyűből áll, már csak hegyi rétek, vagy havasi legelők („Almen")