Seite - 120 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

120 vannak, melyeken a marhák, kivált ökrök nyáron át legelnek. Az erdőséget sok helyütt ugyancsak megtépte a sok szélvihar és hóomlás, ezért a gerin- czeken és csúcsokon hézagos, bozontos és csupa moszat. A Cseh-erdő növényzete fajokban ugyan dús, de ritka növényekben szegény, s egyetlenegy saját faja sincs. Az a néhány ritka növény, melyek közül a havasi harangvirág (Soldanella montana) és a Doronicum Austriacum a jellemzők, az osztrák növényországhoz tartoznak s itt érik el tenyészetük éjszaki határát. A rengeteg erdőségek és a sok mocsár miatt igen tele van a légkör nedvességgel, a mi nyáron át gyakori esőzésnek, télen pedig nagy havazásnak az okozója; de egyszersmind enyhítően hat úgy a nyári forróságra, mint a téli hidegre. A rétek üdén zöldelnek egész októberig, a mikor hó alá kerülnek; a hó a magasb helyeken egész május közepéig, sőt a legmagasb csúcsokon egész júniusig is megmarad. A későn kezdődő tavasz a talaj nagy nedvessége és a gyakori esők miatt épen nem a legkellemesebb évszak; sokkal kelle- mesebb az ősz, a mikor többnyire állandón derűit szép idő jár. Ilyenkor és még inkább télen, a mikor a levegő rendesen csodálatos tiszta, láthatni minden kimagaslóbb hegytetőről, sőt már némely magasabb fekvésű hely- ségből is (minők Buchwald, Andreasberg, stb.) ama fölséges gőzölgő havasi képeket, melyekről a Cseh-erdő oly híres, s a milyenek nyáron csak ritkán mutatkoznak. Már szeptemberben is gyakoriak a mélyebb völgyek alján és a morotvák fölött képződő ködök, melyek reggelenként olyanok, mint valami fehér, hullámzó páratenger, a honnan szigetek gyanánt bukkannak ki az erdős hegyek napsütötte ormai. A szelek közül leggyakoribb a meleg nyugati, mely nyáron sokszor esőt hoz, ellenkezőleg mint a hidegebb keleti szél. Amazt „bajor", ezt meg „cseh" szélnek hívják az ország lakói. Az Angel, Uslava és Wotawa inellékei. A déli Cseh-erdő éjszakkeleti széle hoszszában számos csúcsú, sűrű lakosságú előhegység emelkedik, melynek délkeleti vége a budweisi síkságba ereszkedik alá. Gránitszigetektől meg-megszakított amfibol- és silurpala alkotja éjszakkeleti részét, melyet éjszakról délnek az Angel-völgy szel át; míg többi vidékei gneiszből és gránitból állanak. Ezeken a Wotawa ömlik keresztül egész Pisekig keleti irányban, a hol aztán éjszaknak kanyarodik és addig hosszanti völgyéből harántvölgybe szegül át. A többnyire erdős hegyektől szegélyezett, zöldelő, tágas Angel-völgyön majdnem véges-végig megy Píestitztől kezdve fölfelé a pilsen-eisensteini vasút. Legszebb pontjai e völgynek Klenau vára és Klattau városa. Amaz sűrű erdőség közepette félig rejtetten áll egy magános