Seite - 122 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

122 medenczében Horazdiovitz városa áll a Wotawa balpartján, mely itt lép ki a Cseh-erdő előhegységéből. Nyugatnak a ma elhagyatottan álló Prachin (Prácheu) vár látható, mely valaha a hasonnevű kerület fő helye volt. A Wotawa Langendorfon alúl az előhegyek közé lép be s Horazdiovitzig éjszakkeleti irányban halad a tágas, többnyire kopár és meredek hegyektől szegélyezett völgynek rétekkel zöldelő alján. Legelőbb a balpartján húzódó Schiitte7ihofen (Susice) városon folyik végig. Az itt már tutajozható folyón túl emelkedik a Schutzengelberg, a várostól nyugatra pedig a sűrű erdővel borított s mondákban sokat emlegetett Svatobor (839 méter), melynek neve (Szent berek) a pogánykorra emlékeztet. S valóban találtak is itt történelem- előtti időből való sánczokat és régiségeket. Schtittenhofen és Horazdiovitz közt félúton, egy meredek és kopár mészsziklán, a folyó balpartján a büszke Raby (Rabi) vár terjedelmes romjai állanak a hasonnevű városka mellett, a hol a félszemű Zizka a másik szemét is elvesztette. Egyéb részeiben a Wotawa völgye meglehetősen egyhangú egész Strakonitz városáig, melyen a folyó végig fut s egyszersmind két ágra szakad. Ezek fölött egy kő- és egy lánczhíd vezet át. Egy ódon kastélya van itt a maltai lovagoknak, kik a város nevét viselő uradalom birtokosai. Egy szép gót izlésű temploma is van a városnak. Itt ömlik a Wotawába a Wolinka, melynek festői völgyében húzódik a strakonitzi pályaudvarnál kezdődő kincstári út Winterberg felé. Ebben a völgyben van a kies Wolin város, a folyó balpartján büszkén emelkedő Ellovitz kastély, meg a magas, erdős hegy tetején épült ősrégi Szent Adalbert- kápolna, honnan gyönyörű kilátás nyílik a Kubani-hegységre. Strakonitzon alúl a Wotawa csakhamar tágas, termékeny síkságra lép ki, s azon kígyódzik végig egészen a délkeletről belé siető Blanitz torkolatáig. E síkságot éjszak és éjszakkelet felé dombsorok, délnyugaton pedig a Cseh-erdő számos csúcsú, többnyire erdőkkel borított és hullámos előhegyei szegélyezik, melyek mögött méltóságosan emelkedik magának a Cseh-erdőnek a Kubaniban és Schreinerben legmagasbra nyúló komor gerincze. Sudomernél a vaspálya eltér a Wotawától s a Blanitz medenczéjébe lép át, ott foly egész Wodnian tájáig, hol aztán délkeletnek kanyarodva, kies dombvidéken át fut a termé- keny, tavakkal és berkekkel tarkálló tágas Budweisi síkságig. A felső részében Flanitz nevet viselő Blanitz a Salnaui hegység „lange Auu nevű morotváiból ered és Ernstbrunntól kezdve éjszaki irányban kígyódzik egy mind mélyebben bevágódó s az Oberhaidi fensíkot ketté szelő völgyön át, mely Plahetschlagtól kezdve vadregényes sziklaszorossá szűkül