Seite - 124 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

124 Délkeleti Csehország. A felső Moldava és az ország délkeleti határa közti vidék egész a Budweisi síkságig igen szép és kellemes kirándulásokkal kecsegtető hegyi tájak sorozata. Festőileg váltakoznak itt völgyek és hegyek, terjedelmes és többnyire jól ápolt erdők, meg csínos falvak. A Buchersen felüli hegytömeg, a legtöbb hegyláncz kiágazó törzse, a kúpalakú Steinberg (1.069 méter) a legmagasb pontja ennek a vidéknek. Az innen éjszak felé húzódó láncz az ország határa mentén halad egész a Schwarzau horpadásáig, hol a Buquoy grófok Sophien-Schloss nevű vadászkastélya áll. Éjszaki folytatása minden irányban lejtősen, éjszak felé pedig meredeken aláhanyatló hegy tömeg, mely- nek tetején három sajátszerű alakú csúcs emelkedik. Ezek közül a délkeleti a Hochwald, mely nem igen meredek erdős magaslatról tágas kilátást élvezhetni. A szomszédos magaslat éjszaknyugati részét egy bemélyedés ismét ketté osztja; éjszakkeleti csúcsának Steinberg, egy horpadástól megint ketté tagolt nyugati felének pedig Schreiberberg a neve. Mind a kettőnek meredekek, kopár sziklásak a lejtői, s a hol kissé szelídebb hajlásúak, ott is kőomladé- kokkal telvék. A Hochwald és a Steinberg közti nyergen fekszik az egyetlen útczából álló Heilbrunn mezőváros. Mindjárt alatta, a Steinberg lejtőjén sorakoznak Brünnl mezőváros házai, melyek közül messzire ellátszik a két tornyú, Maria-Trost nevű búcsújáró templom. A hegyláncz folytatása a Mandelsteinen át húzódik, a melynek már Alsó-Ausztriában áll a legmagasb csúcsa, és Gratzentól éjszakkeletre ér véget. A Moldaváig terjedő többi részét a hegyvidéknek néhány patak szeli át, melyek mind a Maltschbzn egyesülnek. Ez a Steinbergtől nem messze, de a határon túl ered és azután jó darabon a határt jelzi, e közben Zettwing mezővárosát érintve. A magaslatok mögött rejtődző Unter-Haidon felül lép Csehország területére. További útjában Böhmisch-Reichenau előtt halad el; majd helylyel-közzel meredek falú erdős lejtők közé kerül. Lauseck festői helyen álló várromjaitól éjszakra a völgy kitágul, lejtői szelídebb hajlásúakká válnak, s a folyó Kaplitz felé Pflanzen falu alatt folytatja útját, mely helységnek szántóföldűl használt nagy tere városba is beillenék. Valamivel alább meredek lejtők közé zárt, részben igazán komor, erdős, szűk völgy következik; csak Weleschinnél válik a baloldali lejtő valamivel kiesebbé. Még lejebb a balparton Rimau búcsújáróhely áll, mely valamikor a jezsuiták birtokában volt, kik a helységet és környékét számos kápolnával és szoborral díszítették. Teindlesen