Seite - 130 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

130 Stéchowitztól lefelé a már szélesebb folyóban zöld szigetek vannak. Ezek közül a nagyobbak egyikén, a St. Kilian mellettin, állt az 1000. év táján alapított, de 400 évvel ez előtt feloszlatott s azóta majdnem nyom- talanul eltűnt Ostrow kolostor. A sziget végével szemben, a folyó balpartján van Dawle városka. Itt egyesül a Sazawa a Moldavával. Innen kezdve a folyó csekély eséssel folytatja útját eleintén hol lejtős partok, hol sziklafalak között; alább a baloldali magaslatok eltávolodnak a folyótól, mely itt egy kisebb síkon halad át. E hegyoldalak a Königsaal fölötti erdős lánczolattal érnek véget, melynek tetején a történelmi nevezetességű St. Gallus templom áll. Königsaalon alul, melynek II. Venczel alapította hajdani kolostora dicsőséges szerepet vitt Csehország művelődése történetében, tágas, sík völgy nyílik, melyet a Beraun szel át, míg Lahowitzon alúl a Moldavába nem szakad. A Modfantól Kuchelbadig mindegyre szűkűlő völgy és a két folyampart mind jobban elárúlja az ország fővárosának közelségét. Mindenütt pezsgő élet foly, mely Podolon és Wysehradon túl még fokozódik s így tart V a Sarka-pataknak Prága alatti torkolatáig. Podbabától kezdve megváltozik a völgy képe. Az idáig széles folyó ismét mindkétfelől magas partok közé szorúl, melyeket csupa kopár sziklák, vagy avar füvek borítanak. Kivételt csak a kiesebb határú Roztok tesz, hol a prágaiak szeretnek nyaralni. Roztokon alúl megint sivár a völgy. Egy jókora kanyarúlaton túl Libschitz falu következik a balpartnak egy mene- dékes lejtőjén; mellette majdnem függőlegesen hanyatlik a folyó partjára a sziklás Libéhrad hegy. A völgy további része Chwatérub faluig, a hol két várrom van, megint sivár, noha mindenütt meglátszanak benne az emberi szorgalom nyomai. Az újabb időben szemlátomást emelkedő Kralup és Mühlhausen után, a hol a Griessbeckek szürke ódon várkastélya emelkedik, a Moldava az éjszak-csehországi mély síkság területére lép. Lassan höm- pölyögve éjszaki irányát megváltoztatja és rétek, jól mívelt földek és mezők közt keletre kanyarodik, hogy Melniknél az Elbébe szakadjon. A Luznitz felső völgye Alsó-Ausztriához tartozik. Forrásai ugyan részben Csehországban erednek, de a tulajdonképeni Lainsitz (okiratokban Lunsenize) Schwarzbachig mégis csak Ausztria területén marad. Erdweison alúl, Beinhöfen falunál, a cseh határhoz közelít, melyet itt a Cerná stoka patak jelöl. A mindkét felé széles völgy mindenütt szelíd hullámzatú lapos felföld, melyet rétek s helylyel-közzel csinos facsoportozatok és nagyobb erdők borítanak. A cseh oldal falvai az osztrák félen lévőkhöz hasonlag