Seite - 131 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

131 részint egybeépítvék, részint sok szétszórt majorból és tanyából állanak, a mi nem kevéssé növeli a vidék kiességét. Mind a kétféle építésmódot egyesíti magában a völgy legnagyobb helysége, Suchenthal (Suchdol). A Cerná stokávsl való összeömlésétől kezdve a Lainsitz a határ mentén foly s ettől csak a litschaui felföldről érkező Reissbach beleömlése után válik meg. Csehországba lépte helyén, a hol a Luznitz (Luznice) nevet veszi föl, partja 442 méter magasságú, a minél a környéke sem sokkal magasabb. Worlik várkastély. St. Magdalena falun alúl a nagy erdők kisebb tavakkal kezdenek válta- kozni. Itt azonban a folyó két ágra szakad. A mesterségesen (1584—1585-ig) ásott keleti csatorna Neubach (Nová reka) néven egy tölgyekkel beültetett gát mellett szép tájon foly végig és Platzon alúl a Nezárkával egyesül. A nyugati ág (Stará reka, Altbach) a Rosenbergi-tó felé ömlik. Egy harma- dik ág, az úgy nevezett Goldbach (Zlatd stoka), a melyet 1506-ban ástak és 1570-ben fölfelé meghosszabbítottak, Piláfnál ágazik ki és a Hrádeíek, vagy Schlossrevier nevű erdőségen át folytatja útját. Ennek mentén is sík a táj. Ezzel a Wittingaui síkságra értünk, a melyen sok érdekes látnivaló van. Altalán véve itt is olyan a táj képe, mint előbb, de azzal a különbséggel, 17*