Seite - 132 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

132 hogy tavasztól egész késő őszig megtartja üde zöldjét s hogy igen nagy díszére válnak számos tavai, meg az ezek hátterében álló erdős hegyek. E hegyvidéki háttér kivált az Opatowitzi nagy tónál igen szép. Ennek, valamint a vele szomszédos Swőt-tónak parti töltése az itt honos óriási tölgyekkel van beültetve. Wittingau, mely a belvároson kivűl még egy külvárosból áll, a Gold- bach és a Swét-tó közt fekszik. Fő helye a legnagyobb és legjobban kezelt uradalmak egyikének. Valaha a Rosenbergek hatalmas nemzetségének a székhelye volt s még ma is jó hírű a történettudósok előtt jól rendezett és gazdag tartalmú levéltára miatt. Két, még mindig jó karban lévő kapuja, néhány bástyája és körfalainak maradványai tanúskodnak a város egykori erődítményeiről. A városnak éjszak felé terjedő határa tágas és sík rétterület, melynek sajátszerű színt adnak a rajta mindenfelé látható szénaboglyák. A Goldbach öntözi és éjszakra egész Csehország legnagyobb taváig, a Rosenbergi tóig, terjed. Ezt 1584-ben kezdte ásatni a Rosenberg-féle uradalmak akkori kormányzója, Jelőani Krőin Jakab, s nem sokkal ezután el is készíttette és töltését tölgyekkel ültette be, melyek közül néhány állítólag még ma is él. A tó széles tükre s a mellette álló Alt-Lahm falu fehér házikói erdős hát- terükkel igen kies tájképpé egyesülnek. Közel a tó mellett foly a Goldbach két töltés közé szorítva, melyek egyike a Rosenbergi, másika meg a szintén jókora Ranow-tótól választja el. A nyugati töltésen a kocsiút, a keletin pedig az állam vaspálya halad. Tovább a Goldbach megkerüli a Tisí tavat, melynek fölötte szabálytalan alakú nagy tükrén néhány sziget is emeli a partok változatos facsoportozatai következtében amúgy is festői tájkép szépségét. A Goldbach még néhány tavat átszelve, vagy megkerülve, Weselí mellett a nagy Horusitzi tóhoz ér s aztán a Luínitzba szakad. A Luznitz a Smitka nevű tanyánál hagyja el a Rosenbergi tavat s aztán sík vidéken halad át, melyet kelet felé alacsony, erdős magaslatok határolnak. Mind a két partja mentén számos tó s azok közt helylyel-közzel ingoványos erdőterületek vannak. Az innen nem messze folyó Nezárkától a már említett domb- lánczolat választja el, mely Weselí mellett szelíd lejtőben ér véget; kevéssel odább a két folyó egyesül. Lássuk már most a Neíárka partvidékeit. Régebben Wíelnicének hítták, mert a hasonnevű falun végig ömlő patakot tartották a fő forrásának. Jareschautól mindkétfelől alacsony dombvidéktől szegett völgyben halad;