Seite - 138 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

138 kolostortól kapta a nevét. Tremles és Königseck városoktól délre e vidék legmagasb emelkedése a Markstein (731 méter), mely valaha Cseh- és Morvaország, meg a prágai, olmützi és passaui püspökségek természetes határköve volt. Tájképi szépség tekintetében azonban Landstein környékéé az elsőség. A Sichelbachtól keletre terülő erdős síkság dél felé hosszan elnyúlt s Altstadt irányában ék alakúlag keskenyűlő földnyelvbe megy át, mely helylyel-közzel meredek lejtőjű. Ott, hol e földnyelv Altstadt felé kezd lejteni, igen festői helyen állnak Landstein várának az egész vidék fölött uralkodó falai és magas őrtornya, honnan Morvaország és Alsó-Ausztria jókora részén végig lehet látni. A Landsteintól csupán egy rétvölgy által elválasztott Marki helység, mely egy földnyelven és régi várfalak övében fekszik, valamikor várossá indúlhatott fejlődni, de az egykori várhely utóbb szegény falucskává hanyatlott alá s ma már csak neve és régi román kápolnája tanúskodnak hajdani szebb napjairól. Az Altstadttól éjszakkeletre, Morvaország határán emelkedő Kohlberg (700 méter) a csúcsán lévő három kőpadról nevezetes, melyek az innen kevéssel délre összeszögellő három ország (Cseh-, Morvaország és Alsó-Ausztria) határát jelzik. A Luznitztól keletnek eső és a Sazawa felső völgyéig terjedő vidék egészben hullámos felföld, melynek magaslatai csak kevéssel emelkednek a síkság fölé. Ép ezért a legtöbb táj látóköre vajmi korlátolt. Az e vidéken lévő falvak legtöbbje igen szegényes külsejű, jóllehet iparkodó és takarékos népesség lakik bennük. A Tábortól nyugatra fekvő felföld is olyanféle, mint a tőle délre lévő dombvidék, melyet nagy ívvel kerül meg a Luznitz. Tábortól nyugatra egy fensíkon áll Opoían falu, melynek egykori jezsuita rendháza ma országos tébolyházúl szolgál. A Smutna patak balpartján magasra emelkedik a táj fölé a Chlum (534 méter) erdős hegyháta. Ezzel szemben egy kies erdős völgyön túl áll Sepekau búcsújáróhely. Ha az e helység előtt elfolyó patak völgyében fölebb haladunk, Mühlhausen (Milevsko) tisztes ódon kolostorához érünk, mely két nevezetes román építésű templommal büszkélkedik. Tábortól éjszakra a lassú emelkedésű Chotowini hegylánczolat húzódik, melynek legmagasb pontján (559 méter) áll Chotowinnak messzire ellátszó plebánia-temploma. Innen szép kilátás nyílik egész a Bukowice (657 méter) és Dehetnik hegycsúcsokig. Emennek a lábánál van Borotin városka s tőle nem messze a hasonnevű elpusztúlt vár, mely Grillparzer „Ahnfrau" czímű drámájának a színhelye. E hegylánczolat nyugati folytatása a Jistebnitzi