Seite - 147 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

147 csontváz, mely a halált ábrázolja és minden óraütést harangozással, meg állkapcsai föltátásával kisér. Deutschbrod a környékbeli ezüstbányák meg- nyitásakor keletkezett s velük együtt virágzott. Ma e rég megszűnt bányá- szatnak csupán a város körüli számos törmelékhalom a tanúja. Iglau után Deutschbrod volt a XIII. századbeli német gyarmatosítás második góczpontja, de a XV. században itt és a közelebbi környéken (Frauenthalt s a tőle délre fekvő helységeket kivéve) a német elem kipusztúlt. Azóta Deutschbrod cseh nyelvű és a XVII. század óta egyúttal szabad királyi város. Deutschbrodon alúl még csak keveset látni a méltán híres Sazawa- parti tájszépségekből. Swétlánál a partok emelkednek és a folyóba ömlő egy közű patakok mély barázdákat vájnak beléjök. Délre az erdős Melechow hegység emelkedik meredeken egész 709 méternyi magasságig. Legközelebb a festői fekvésű Ledec város következik. Az ódon templomával ékes tulajdonképeni város a folyó balpartján terűi. A szemben lévő földnyelven áll a régi ledeCi vár, mely régebben félig romban hevert, a legutóbbi tűzvész után azonban ismét fölépült. Ledeíen alúl a Sazawa völgye hol szélesebb, hol meg összébb szorúl sziklás partjai közt. Kfenowitz várromnál még kiesebbé válik a vidék az erdős lejtők és a rohanó hegyi patakok alkotta mély mellékvölgyek miatt. Hammerstadt (Vlastéjovice) városka előtt elhaladva, néhány kanyarúlat után a folyó egy tág völgybe ér, melyben Zrui városka áll egy sziklán emelkedő, megújított várkastélylyal. Itt a völgy- oldalak szelíd lejtésűek; csak itt-ott látni még meredek, sziklás partokat. Most Kacow csinos kis városa, egy terjedelmes cs. kir. uradalom fő helye következik, melyen túl a partok ismét magasabbak és meredekebbek, sőt helyenként zordon falakban hanyatlanak alá s többnyire erdősek. Ilyen a vidék képe az ódon, de még jó karban lévő Sternberg várkastélynál. Alatta áll a hasonnevű városka, mely kedvelt nyaralóhely. A most következő völgy- részlet a folyó számos és nagy kanyarúlatai miatt szüntelen változó képek sorozatával gyönyörködtet, de egyúttal az erdei magány ünnepies csendjével vesz körűi bennünket. Valóságos gyöngye a szép tájaknak a jobb parton lévő Rataj városka, mely a keleti felföldből kiszögellő meredek, sziklás földnyelven áll. A tájkép festőiségét növelik Pirkstein várának szürke falai és a sziklás lejtő legszélén álló plebánia-templom. Rataj szép vidékére a kies környékű Ledeőko falu következik a folyó mindkét partján. Az erre megint több kanyarúlattal tovább haladó folyó most ismét a Ratajon felüliek- hez hasonló sziklás és meredek lejtők közé kerül. Alább egy patak torkollik 19*