Seite - 152 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

152 magas fekvésű Praíow faluig gazdag festői részletekben. Lejebb a völgy kitágul, lejtői szelídebbekké válnak, s a folyó Slatinanw?\, az Auersperg herczegek egyik nyári kastélyánál, a chrudimi síkságra lép. Chrudim városa a hegytetőn épült helyek sorába tartozik, a nélkül azonban, hogy egy Tábor, vagy Saaz méltóságos tekintetével bírna. Alapjául egy keletről nyugatnak húzódó s éjszakon és délen meredek lejtőjű, a többi irányban pedig szelíden ellapúló magaslat nyugati fele szolgál. Kevés olyan hepehupás fekvésű város van, mint Chrudim, melynek csupán a völgyben lenn álló része épült sík területen. A dimbes-dombos talajjal együtt jár, hogy a város szabálytalan, noha a többi szabad királyi várossal egy időben keletkezett. Többnyire újabb keletű házai fölé magasan kiemelkedik a szigorú gót stilben épült s két toronynyal ékes esperesi templom. Építészeti tekin- tetben figyelemre méltóbb néhány háza közül legnevezetesebb és a maga nemében mindenesetre páratlan a Mydláíovsky-ház. A folyó mentén nyúlnak el a külvárosok, a balparton álló ódon kereszt-templommal. Odább a folyó jobb partját a Baumberg magas falai kisérik. Alább a Chrudimka a pardu- bitzi síkon át folyik és Pardubitz várkastélyon alúl az Elbébe szakad. A Chrudimka medrével majdnem egyközűen húzódik egy hosszú, egységes hegylánczolat, a Zelezné hory (Eisengebirge, Vashegység). A cseh- morva határhegységtől Zdiretz és Hlinsko közt egy nyereg választja el, a melyen át az éjszaknyugati vasút egy vonala húzódik. Eleinte csak lassacs- kán emelkedik s átlag olyan magas, mint első csúcsa, a Babylon (602 méter); de azért nyugati lejtője elég hatalmas lánczolat, minthogy az alatta lévő völgy mind inkább-inkább bemélyed, míg a éaslaui mélyföldbe nem olvad át. Legmagasb csúcsai Kamenitznál és a Chrudimka völgyénél emelkednek, míg keleti fele Chrudim és Hermanméstez felé lassanként ellapúi. Tájképileg a Ronow és Kalk-Podol közé eső része a legszebb. Tfemosnitznál a zordon lejtők közé ékelt Peklo völgy válik ki szépségével. Ezen túl egy hatalmas, nyugat felé kikönyöklő sziklás hegy emelkedik, a melyről búsan tekintenek le a virúló síkságra Lichtenburg várának romjai. E hegy rideg sziklás szakadékokkal hanyatlik éjszak felé egy teknő alakú, nyugatnak szűkűlő völgybe, a Lowétini szurdokba. A zbislawetzi erdőkből alásiető hegyi patak itt útat tört magának a legördült sziklatuskók közt s vadúl tajtékozva és zúgva rohan rajtuk keresztül lefelé. A meredek emelkedésre következő erdős hegyhát legnagyobb magasságát a Krkanka (566 méter) csúcsában éri el, s aztán akként ereszkedik alá, hogy míg nyugati erdős oldalai meredeken