Seite - 154 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

154 Caslaui síkságon át folyik Sechuschitz felé, s aztán a régi templomáról nevezetes Zabor falunál az Elbébe szakad. A Stille Adler és a Trübaui patak találkozásánál fekvő Wildenschwert (Üstí) város a XIII. században keletkezett. Régi nevét (Wilhelmswerde) alapítójától, Dürnholz Vilmostól kapta. Részben a völgybe, részben a hegy lejtőjére van építve, melyen a takaros házak közül nagyon kimagaslik a templom. Az Adler mentén lejebb húzódó gyepes völgy derékszögben kanyarodva kerül meg egy hegyet. Magas, erdős lejtők közé zárt ölén a legszárazabb évszakban is üdén zöldéi a növényzet. Ilyen a völgy legszebb pontjáig, az Adler melletti Brandeisig. Dél felé a közepes szélességű völgyet a Klopoty erdős hegy meredek lejtői zárják el, a melyeknek sötét hátteréről Comenius J. A. emlékoszlopa emelkedik ki, a ki 1622-től 1625-ig itt tartóz- kodott. Innen éjszakra fekszik a városka, melynek gyümölcsfák közé rejtett házai a lejtők alján sorakoznak, míg két mellékútczája a lefolyó patakok oldalvölgyei mentén húzódik. A hegyoldalnak egy kiszögellésén áll a templom, ezzel szemben pedig egy meredek hegynyelven egy romba dőlt régi vár- kastély. A városkához, mely kedvelt nyaralóhely, mint Zerotin Károly szülővárosához és mint a cseh testvérek egyik kiváló hitközségének egykori székhelyéhez, nevezetes történelmi emlékek is fűződnek. Az alább következő partvidék hullámos felföld, mely lassacskán ereszkedik alá az Adler völgye felé, de a partoknál mégis meredek lejtéssel ér véget. Érdekes a Chotzen előtti Peliny nevű völgy, melynek éjszaki meredek oldala az adersbachi és wekelsdorfi homokkő-sziklákhoz hasonlít. Chotzen városa az utóbbi évtizedekben, mint négy vasútvonal gócz- pontja, nagy fontosságot nyert. Az Adler világos zölden csillogó vize fut rajta keresztül; szép erdős környéke miatt kedvelt nyaralóhely. A várostól délre a Chlum hegy emelkedik. Nyugatra a Hluboki vidék árnyas erdőkkel borított magaslatai vannak, melyeknek déli lejtői a Loufna völgyét szegé- lyezik és a Königgrätz felé húzódó erdős hegylánczban folytatódnak. E lánczolat nyugati lejtői a pardubitzi síkságba ereszkednek alá. Az Elbe éjszak felől már mint jókorára nőtt folyó lép e síkságra, és Sezemitz városkán alúl, melynek figyelemre méltó régi kolostor-temploma van, még a Louénával gyarapszik. Nagy kanyarúlattal kerüli meg a nyugatról keletnek húzódó, fésű szabású Kvnéticka hora hegyét (305 méter, a síkság 2 20 méter), mely egyenesen a sík területről szökik föl. Tetejét nagy várrom koronázza.