Seite - 156 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

156 ledve egyre kiesebb és vonzóbb a vidék. Közepében áll e síknak a messzire ellátszó Caslau város, melynek karcsú templomtornya magasan kiemelkedik a házak tömege fölé. Alapítása idejéből való nagy, négyszögű Ringjével csak kevés város főtere mérkőzhetik. Szintén régi külvárosai éjszak és dél felé terjeszkedtek, míg a legújabb az éjszaknyugati pályaudvar körött a város keleti oldalán épült. A régi erődítmények egy része még megvan, s még áll az a kerek kaputorony is, mely a Szent Péter és Pál egyháza, a magas templomtorony és az evangelikus templom mellett a város újabb épületeinek egyhangúan szabályos sorait némi változatossággal élénkíti. Az esperességi templomba, melyben 1421-ben országgyűlést is tartottak, temették Zizka huszita vezért, de síremlékének ma már alig lehet a helyét is megtalálni. Az egészben sík vidék kiességének növeléséhez az alacsony, hullámos dombok közül kiemelkedő néhány magasb kúp is hozzájárúl, így a Kamik (Kamejk) liget Chotusitz mellett és a Lochy melletti gloriette; legszebbek azonban a délre, Tupadl és Krchleb mögött fekvő vidékek. A Sazawa és az Elbe vízválasztójával egybe eső felföld itt a síkság felé rohamosan lejt, úgy, hogy egy órajárásnyira mintegy 100 méternyi magasságbeli különbözet esik. Szép pont a Braíitz fölötti Tisá skála (392 méter) sziklacsúcsa is. Ettől nyugat- nak e felföldön át egy Zbejsowból eredő patak ömlik, melynek a doudowitól a janski malomig terjedő része a Doubrawa felső völgyéhez hasonló szűk és vadregényes szorosban tört magának útat. A síkság legegyhangúbb darabja V a Caslautól éjszakra, Chotusitz felé eső rész, az 1742. évi csata színtere. A éaslaui medencze nyugati szélén álló Kuttenberg számos tornyával és színkörszerű elhelyezésével egészen középkorias városkép. A város egészen szabálytalanúl, minden alapterv nélkül, teljesen a pillanatnyi szükség szerint épült. A XIII. században fölfedezett dús ezüstbányák okozták hirtelen emel- kedését. Kuttenberg Prága után az ország első városává lett, s polgárai kiváltságot nyertek. Fönnállásának második évszázada is virágzónak mond- ható még, habár ekkor már mutatkozni kezdenek a hanyatlás jelei is. E virágkorából valók a városnak azok az emlékei, melyek a régi cseh építészet gyöngyei közé számítandók, úgy mint a város déli végén álló Szent Borbála templom, a tekintélyes Szent Jakab egyház karcsú, magas tornyával, mely büszkén emelkedik a Kuttenbergi patak völgye fölé, a miért is Vysoky kostel (magas templom) a régi cseh neve, továbbá a Mária mennybemenetele temploma (na Náméti), szintén magas torony nyal. Kuttenberg e sajátszerű képének kiegészítéséhez hozzájárúl még a hajdani