Seite - 160 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

160 útczasorban épült Elbe-Kosteletz fekszik sík helyen, míg a mindjárt fölötte álló Szent Márton templom magas domb tetején épült. Innen éjszaknyugatra, a balparton fekszik Lobkoivitz falu, melynek kastélyától a Lobkowitz herczegi család a nevét vette. Temetőjében áll Palacky egyszerű síremléke. Innen kezdve az Elbe ligetek közt folyik egy hosszú domblánczolat mentén, mely- nek lejtői meredeken hanyatlanak le a meder szélére. E dombláncz elejét Cefeminnek hivják és mindenütt szántóföldek borítják. A következő, maga- sabb láncztól egy mélyedés választja el, melyben Wsetat vasúti állomás és a hasonnevű falu egy része áll. E lánczolat Píiwornál meredeken emelkedik s az Elbe és a Moldava összeömlésénél végződik. A nyugati aljában lévő Zabor falu mellett tűnnek szemünkbe a híres melniki szőlők, melyek Melnik városán túlra, egész a dombsor végéig húzódnak. A IV. Károly ültette burgundi vesszőkről még ma is évről-évre bőven szüretel a hálás maradék. Az említett domblánczolat a végén meredeken hanyatlik az Elbére, míg a másik oldalán kevésbbé meredek, éjszak felé pedig menedékes a lejtője. Itt fekszik Melnik, mely valaha fejedelmek, utóbb királyi özvegyek székhelye volt s mint Szent Ludmila szülőhelye is nevezetes. A szabályosan épült város végén áll a gót építésű templom, melynek faragott kőből épült tornya messzire ellátszik. E mellett áll a várkastély, melynél a meredek hegyoldal párkányáról Csehország egyik legszebb kilátása nyílik az áldott Moldava- völgyre. A Moldavának Mrkvice nevű szigetén áll Horin, Lobkowitz herczeg nyári kastélya és uradalmának fő helye. Kolintól délnyugatra végig szántóföldekkel borított s gondosan mívelt síkság következik, mely szelíden emelkedik, vagy alacsony dombhullámokba megy át. Lassanként magasbra emelkednek a dombok s a köztük lévő völgyek mind mélyebbekké válnak, így mindjárt Zasmuk városkánál, melytől szép kilátás nyílik az éjszakon lévő dombvidékre. Innen kezdve fokozatosan növekszik a fensík és a völgy közötti ellentét, a mi már KaurimniX, a hajdani királyi kerületi székvárosnál is mutatkozik. A fensík szélén álló várost kelet és dél felől keskeny völgy övezi, melynek a városra néző oldalát egész erdeje borítja a gyümölcsfáknak. Tervrajza a XIII. században történt alapítására vall; csínos gót temploma van, melynek két tornyán azonban hozzá nem illő tetőzet éktelenkedik; megvan még egykori sánczainak és falainak egy része, valamint jó karban maradt kaputornya is. Az említett szűk völgytorok választja el a várost a Stary Konrim nevű magaslattól, melynek nagy- szabású, de részben már fölszántott földsánczai ősrégi erősség maradványai.