Seite - 167 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

167 a megerősített helyek, a melyeket a nép a hagyományos hradisté (hraditi = védeni) néven ismer és a melyek emléke nagyrészt máig fönmaradt. A Moldava vidékén, melylyel itt tüzetesebben foglalkozunk, ilyenek nyomait a Sárkában, Rivnác, Zámky, Levy Hradec mellett és egyebütt láthatni. A nyugtalan népáramlás lassanként véget ért; a terjedelmes védelmi művek elvesztették fontosságukat; ekkor tehát már a törzs- vagy kerületi főnökök (zupán) lakó- és védekező-helyévé válnak; terjedelmük megkisebbe- dik, szerkezetük tömörebb s a nevük ezentúl hrad (lengyelül grod, délszláv grad), hradec, hrádek. Ezzel már abba a korba értünk, a melybe a monda — Cechnek „a három folyón áttt való bevándorlását ide nem értve — Prága alapítását helyezi. Az őskor félhomályából az ország közepe táján, a Moldava alsó folyása mentén egy csoport vár, megannyi fejedelmi székhely tűnik elénk, melyeknek eredete s legrégibb története a messze múlt ködébe vész. Ezek Krakov, Kazín, Tetín, Libusín, aztán a Zakolani patak mellett Budeő, hol a hagyomány szerint Libusa és Premysl járt iskolába, továbbá Dévin (Leány- vár) s vele szemben a jobbparton a Vy sehr ad (Magas vár), aztán valamivel lejebb a balparton a prágai vár. A mondában a „szent" Vysehrad a legrégibb fejedelmi székhely, „omnium terrae illius civitatum quasi mater et domina", s innen indúl ki a prágai vár megalapítása. De aligha tévedünk, ha ennek eredetét ép úgy a történelem előtti régiségbe visszanyúlónak tartjuk, mint a Vysehradét. A nép vélekedésében és dalaiban ugyan mindig emez szerepel mint korábbi és kiváltságos isteni tiszteleti hely; ide gyülekeztek össze közös tanácskozásra az ország fejedelmei és urai, itt láttak törvényt; s a vár egyik termében még századok múltával is kegyelettel őrizték tisztes ereklyeként Premysl háncs-bocskorát. Slup közelében, a Vysehradon alúl vannak állítólag a legrégibb fejedelmek eltemetve; s e tájon még ma is áll egy ház, melynek homlokfalát a pogány fejedelmek életnagyságú képmásai díszítik. Azonban utóbb a Vysehrad politikai fontossága mind jobban háttérbe szorúlt a prágai váré mögött, mely már a pogány fejedelmek korában is fölülmúlta tekintély- ben az ország többi várait; Neklannak, Premysl hetedik utódjának Vlastislav, a saazi fejedelem elleni harczaiban vitézeit már nem „a vysehradiak", hanem „a prágaiak" nevén halljuk említeni. Prága tulajdonképeni történelmi életkora az országnak a kereszténységre térésével kezdődik I. Boíivoj alatt, 871 és 894 közt; a város első krónikása Cosmas prágai kanonok volt (meghalt 1125.). Cosmas idejében azt a tájat,