Seite - 168 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1
Bild der Seite - 168 -
Text der Seite - 168 -
168
a hol valaha Krakov állott, már erdőség borította, a Dévín romban hevert,
Kazínnak már csak a sánczai voltak meg, Libusín és Tetín szomorú
elhagyatottságban pusztúlásuknak néztek elébe. Még csak Budeí és iskolája
virágzott, Vysehrad és Prága pedig emelkedőben valának.
A Vysehrad, a pogány kor e legkiválóbb isteni tiszteleti székhelye, a
kereszténység első idejében is megtartá e minőségét. Szent Kelemennek és
Szent János evangélistának egy kápolnája, II. Vratislav alatt 1070-bcn pedig
Szent Péter és Pál egy székesegyháza emelkedett itt, a melybe beléfoglalták
a régibb Kelemen-kápolnát, s gazdag társas káptalan csatlakozott hozzá.
Utóbb Szent Mária Magdolna tiszteletére is épült egy kápolna, meg egy
Szent Mártonról nevezett sírtorony; amarról okiratokban csak 1130-ban
történik említés, de mind a kettő kétségtelenül régibb időből való.
A prágai vár, melyet a XIII. század német krónikásai Castrum
Pragense, urbs, civitas Pragensis néven emlegetnek, három oldal felé
meredeken hanyatló földnyelven, tehát természettől megerősített helyen
épült, melyet csak a hegyre néző oldala felé kellett sánczczal és árokkal
védeni. Két bejárása volt; az egyikhez a szárazföld felől a sánczárok fölötti
fahíd vezetett; a másik, a kisebb kapu pedig az ellenkező oldalon ott nyílt,
a hol a hegy a Moldavára ereszkedik, s innen valószínűleg csak egy meredek
gyalogösvény — Opys, Opus, cauda urbis (város farka) — vezetett le a
folyó partjára, a mai úgy nevezett régi várlépcső helyén.
A legrégibb erősség durván gerendákból volt egybeácsolva, s ilyen
faépítmények lehettek belül a többiek is, minthogy fának az őserdő közelsége
miatt nem voltak híjával. A fejedelmi udvar (curia ducis), mely a harmadik
kastélyudvar mai díszes épülete helyén állott, meg az I. Borivoj építette első
Mária-templom közt, mindjárt a főbejárás mellett tágas tér volt szabad ég
alatt tartott nagyobb gyülekezések számára. Itt állott a kőből faragott
fejedelmi trón, melyből ó-szláv szokás szerint a megválasztott fejedelein
beigtatásakor az ország jogainak és szabadságainak megtartását esküvel
igérte s viszonzásként a főurak és a nép hódolatát fogadta. E tér közepe táján
egy emeltebb hely, az úgy nevezett Zizi állott, mely a pogány korban
alighanem az áldozatok bemutatására szolgált.
A két vár tövében talán ezeknél is régibb, két, szétszórtan épült község
volt, melyek a két fejedelmi lak hatása alatt s az azokból kiindúlt élénkebb
közlekedés folytán mind összébb-összébb nőttek és fekvésük miatt „alsó város44
(.suburbium, podhradí) nevet nyertek. A jobbparton, a vysehradi és a prágai
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Csehország I (1), Band 14/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Csehország I (1)
- Band
- 14/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1894
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.46 x 21.95 cm
- Seiten
- 310
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch