Seite - 172 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

172 elsorolni azon főbb mozzanatokat, a melyek a cseh főváros építkezésére és fejlődésére kétségtelen hatással voltak. Említsük meg mindjárt az 1118-beli nagy áradását a Moldavának, melynek a híd fölött állítólag tíz rőfnyi magasságban rohanó hullámai e régi faalkotmányt elsodorták; továbbá a premontreiek ide telepítését s a Strahov (Möns Sión) fölötti kolostoruknak II. Vladislav és felesége, a Babenbergi Gertrud kegyességéből való megalapítását. Vladislav második felesége, Judit, pedig egy újabb kőhíddal (1153—1167) ajándékozta meg a várost. A Rybník falu melletti csatának, melyet 1179-ben vívott Frigyes herczeg II. Sobéslav ellen, egy kápolna lett az emléke a csatatéren. Ezt Frigyesnek, a győztesnek felesége, magyarországi Erzsébet állíttatta hálából. E kápol- nának azóta is na bojiZti a neve a nép ajkán. Most majdnem egy évszázadot ugrunk át s ezzel a Premyslidák házának legdicsőségesebb fejedelméhez, //. Premysl Ottokárból értünk. A szomszéd népeknél „arany király" volt ez uralkodó neve, a saját országa pedig hasonló joggal nevezhette volna őt német királynak és városalapítónak. Mert jóval nagyobb tömegekben hívta be, mint elődei, a német telepeseket és számos, iparűzésre, meg kereskedésre alkalmas helyen honosította meg őket, hogy városokat alapítsanak s így azt a polgári elemet, a mely hazájukban olyan fontos művelődési tényezőnek bizonyúlt, itt is meggyökeresítsék s mind tovább fejleszszék. Igaz, hogy ebben önkényesen, sőt kegyetlen szigorral járt el, minthogy az új települők kedveért onnan, a hol lakást jelölt ki számukra, a régibb lakosságot erővel űzte ki, a mely aztán többnyire az addigi lakhelye közelében épített magá- nak újat, megtartván a réginek nevét; így keletkezett Alt-Aicha, Alt-Maut, Alt-Prachatitz, Alt-Kolin, stb. így tett a balparti prágai alsó várossal is, a melynek évszázadok óta ott megtelepült lakosságát irgalmatlanúl kizavarta a német gyarmatosok kedveért, a kik magdeburgi minta szerint szervezték városuk közigazgatását. Ettől fogva a prágai vár alatti új várost (nova civitas sub Castro) a „kisebb város" (menH mésto) néven is említik; ebből az elnevezésből lett idővel a Kleinseite. Ennek a városrésznek régebbi elnevezései közül csak az Oujezd (Újezd) maradt meg mind máig. A jobb- parti prágai alsó város régi állapotában maradt, csakhogy a német gyarma- tosok utódai mind jobban terjeszkedtek a Poriíon s benyomúltak a szláv lakosság közé, s ott is érvényre juttatták német hónuk jogát és szabadalmait. Ebből a városrészből lett aztán a „nagyobb város" (vétsí mésto). Újabb templomok alapítása és több szerzet meghonosítása, mint a vörös csillagos