Seite - 174 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

174 kereszturaké 1252-ben a prágai híd mellett, szintén Ottokár fényes ural- kodásának az emléke. Ezt csak a száz évvel utána következett IV. Károlywzk, a hálás utókortól a „haza atyja" nevével kitűntetett fejedelemnek kormányzata múlta fölül fényben, ki alatt Prága egyúttal a német-római császárság fő- és székvárosává is emelkedett. IV. Károly a régi királyi lakot, mely elődei alatt, minthogy ezek többnyire másutt tartózkodtak, hanyatlásnak és romlás- nak indúlt, Francziaországból hozatott jeles mesterekkel új és díszes épületté alakíttatta át, úgy, hogy az bámúlatra indította kortársait. Bástyáit tornyokkal erősíttette meg, melyeknek aranyos bádoggal födött tetői messzire beragyog- tak az országba. A régi Szent Vitus egyház is ekkor kapta azt a remek alakját, a melynek teljességében a sok viszontagság után majd csak a mostani nemzedék unokái fogják újra láthatni; mert a mit immár majdnem öt évtized óta művészi érzékű kegyelettel alkotnak rajta, tulajdonképen nem egyéb, mint részben helyreállítása, részben pedig a teljes befejezése annak, a mit hatodfélszáz esztendővel ez előtt lángeszű megteremtői terveztek. Hogy a nagy alkotásaival halhatatlanná lett fejedelemnek újabb alkalmat adjon egy jeles mű létrehozatalára, szinte kapóra jött az 1352-ki nagy árvíz, a mely a Judit-hídat elpusztította. Helyébe valamivel a régi hídon alúl ama nagy k'óhíd épült, a mely évszázadokon át elsőrangú maradt Európa hason- nemű mérnöki alkotásai sorában. A négy híres nagy európai kőhíd, a regensburgi, a londoni, prágai és drezdai közül valamikor a regensburgit tartották a legerősebbnek, a prágai volt a leghosszabb, a drezdait pedig mint a legszebbet emlegették. De, ha a prágainak gazdag és érdekes szobordíszét tekintjük, méltóságos és távolból is felötlő szépsége, ha talán nem oly kecses könnyedségű is, mint a drezdaié, egészben alig marad annál hátrább. IV. Károly jelesb prágai építményei közé tartoznak még a Teyn melletti Mária templom, az Emaus (na Slovanech)-egyház és a KarlshoJ fölötti gót kupola. Erről azt regélik, hogy építője, mikor észrevette a merész boltozat egy repedését, kétségbe esve a Moldava hullámaiba ölte magát. A repedés megvan rajta most is, de azért a gyönyörű csarnok még ma is szilárdan áll. Említsük még a prágai egyetemnek, Közép-Európában a legrégibbnek, 1348-ban történt megalapítását, s végűi ne feledjük IV. Károly valamennyi alkotása közül azt, a mely Prága városára nézve a legfontosabb. Mert ő alatta keletkezett szélesebb útczáival és nagy tereivel az Új-város (Nővé mésto), a melylyel ellentétben a régebbi „nagyobb város" ezentúl