Seite - 181 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

181 a minőhöz lógható fényes magánépület addig egy sem volt még Prágában. A díszes főúri lak épségben maradt akkor is, mikor 1631-ben a szászok berohanása alkalmával 2.000 más házat fosztogattak ki, vagy romboltak le és a Rudolf-féle gyűjteményt is újabban megrabolták. A műkincsek harmadik zsákmánylása a svédeknek jutott, a kik 1648 június havában a Hradsint és a Kleinseitét hirtelen megrohanással elfoglalván, egész novemberig meg- szállva tartották, mikor is a westphali béke vetett végett további garáz- dálkodásuknak ; de egész kocsisorok vonúltak ki a városból éjszak felé a királyi kastély és számos úri ház kincseivel megrakottan. Mindent azonban még ezek sem vittek el. A császári ház egy hű szolgájának ugyanis sikerűit a kincsek egy részét Bécsbe juttatnia; sok drágaságot pedig biztos földalatti helyiségekbe sikerűit még elég jókor elrejteni. A harminczéves háború következményeivel járt a társadalmi állapotok alapos megváltozása, a mi azonban koránsem lett üdvös. A nagybirtok tetemes része új kezekbe került. A katholikus hitéhez hű nemesség és az idegen országokból beköltözött szerencsevadász tábornokok az elkobzott javakból könnyű szerrel nagy birtokokat vásároltak, vagy kaptak császári adományképen. Alattuk a falusi nép olyan lealázó szolgaságra és tehetetlen önmegadásra sülyedt alá, hogy valósággal jobbágya lett a birtokosságnak. A polgárság, mely az előtt alkotmányos jogai tekintetében egyenlő rangú volt a többi három renddel, most ezek javára egészen elveszté kiváltságos politikai helyzetét. Prága városi életére e változás azzal a következménynyel járt, hogy a papság és nemesség oly nagyszabású és kiterjedt építkezésekhez fogott, a melylyel az iparűző polgárság nem volt képes versenyezni, sőt meg sem kisérlette a versenyzést. A papság részéről kivált a jezsuiták állítottak, részben pedig átalakítás útján szereztek maguknak a három prágai városban óriási rendházakat és dúsan földíszített templomokat: az Ó-városban az egyetemi és középiskolai tanítás czéljára szolgáló Clementinumot (1653), a Kleinseitén a szép Szent Miklós egyházzal kapcsolatos társházat (1673), és a felső Új-városban a Loyola Ignácz nevét viselő növendékházat (1678 —1690). A nemességnek most már nem annyira politikai, mint inkább társadalmi, de e téren annál nagyobb felülkerekedése leginkább ízléses és részben fényes paloták emelkedésében mutatkozott, a minők Prágában ép úgy, mint Bécsben, kivált a török elleni dicsőséges hadjáratokat követő évtizedekben épültek nagy számmal. Minthogy ezekről a Csehország művészetét ismertető fejezet szól bővebben s mivel közűlök némelyiket a