Seite - 186 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

186 Azóta mindez nagyon megjavult. A „második" emelkedő hullám, melynek eljövetelében Szarvady még nem akart hinni, ismét vállára vette Prága fönnakadt hajóját. Hormayr jóslata, hogy Prága még nem játszotta végig szerepét Európa fővárosai között, beteljesült, s be az is, a mit Goethe csak sejtett, a város szabadabb terjeszkedése. A Krenn- és Wimmer-féle kertek már majdnem teljesen eltűntek; helyükön két új városrész keletkezett nagy bérházak és paloták soraival, templomokkal és nyilvános épületekkel. Ezek a Weinberge (Vinohrady) 34.000 és Zizkow 41.300 lakossal; amaz a Nuslé-\al, emez éjszakon a 19.600 lakosú Karolinenthal-lal már majdnem összenőtt. A túlsó parton a Vratislav-féle kertnek már alig áll egy fája is, s helyén Smíchov 32.700 lakosú várossá fejlődött, mely már Kosír falut is magába olvasztotta. Mindezen külvárosok közigazgatásilag még nem csatlakoztak ugyan teljesen a cseh fővároshoz, jóllehet évek óta folynak ez irányban a tárgyalások; de építkezés, valamint társadalmi és művelődési kapcsok által már egészen egybe forrtak vele, sőt részben már be is nyúlnak a tulajdonképeni Prágába, mint a smíchovi Ferdinánd-rakpart a Kleinseite Oujezd részébe, s így 2.500 házuk és 128.000 főre menő lakosságuk valósággal Prága városához és népességéhez számítandó. Minthogy pedig az öt prágai város, továbbá a most József-város nevet viselő zsidó negyed, melyben különben ma körülbelül ugyanannyi keresztény lakik, mint zsidó, továbbá az 1883 és 1884 óta a fővárossal közigazgatásilag is egyesített ViSehrad és Holesovic-Bubna községek együttvéve 4.300 házat és 182.600 lelket számlálnak, az előbbiekkel együtt az egész mai Prága lakóinak száma 310.000-re, házaié pedig 6.800-ra tehető.* S most tegyünk körútat a város nevezetesb részeiben. A Vy Zehr ad- dal kezdjük, melynek udvarába a francziáktól 1741 — 42-ben emelt hatalmas sánczokon át jutunk. A prágai vár mellett évszázadokon át fő dicsősége és dísze volt ez az országnak, s mondják, hogy valaha tizenhárom templom és kápolna állott benne. Ma mindezekből csak Szent Péter és Pál temploma és a Szent Márton szerény román izlésű kerek kápolnája van meg. Mellettük a nagyprépost és néhány székesegyházi kanonok lakása, meg egy-két katonai épület áll a maga józan egyszerűségében, aztán csupa üres, puszta, részben sivár hely. Ilyen volt legalább még rövid idővel ez előtt a hajdan híres és fényes fejedelmi székhely. * Mindezen számok az 1890. évi népszámlálás adatain alapszanak, de a folytonos növekedésre való tekintettel teljes százakká vannak kikerekítve. A 8.000 főnyi helyőrség nincs beleszámítva.