Seite - 200 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

200 toronynyal, tornyocskával és kupolával együtt. Ez a nagyszerű kilátás csalta a téli király feleségének, a szép és büszke angol Erzsébetnek, mikor először volt alkalma a fejedelmi palota ablakából megpillantani, e kiáltást az ajkára: „Már az igaz, hogy ez királyi város!44 A királyi palotáxüí, melynek végleges kiépítését és helyreállítását 1758-ban, tehát II. Frigyes porosz király pusztításai után azonnal meg- kezdette és 1775-ben be is fejezte Mária Terézia, a nagy császárnő, továbbá a Szent Vitus-székesegykázvó\ és a Szent György-templomróX, valamint a hajdani Alchymista- és most Arany-útczáról, nemkülönben a Hirschgraben fölötti Staubbrücké-ről, a császárkertről és L Ferdinánd mulató-kastély áx6\ (a „Sternschlossu-ról) már ismételten, megemlékeztünk e czikk történelmi részében s megismertettük velük az olvasót. Azt a tömérdek szépet és érdekest pedig, a mit e fényes épületek mindenikének a belseje magában foglal, úgy sem írhatnók le, de hiába is tennők, mert azt a saját szemeivel kell látnia annak, a ki helyes fogalmat akar róla szerezni. Ugyanígy vagyunk azokkal a szép kirándulóhelyekkel is, a melyek az ősi cseh fővárost e részén környezik, minők Bubenc, a szép villa-város, a kiváló műizléssel tervezett Baumgarten-^xV, melynek terjedelmes ültetvényei közepett egy fasoroktól szegett (ez idő szerint azonban lecsapolt vizű) tó s benne egy kies sziget van, valamint a Trójai völgy tájszépségeivel. Négy európai fővárosnak ítélte oda Humboldt Sándor a nagyszabású szépség elsőrendű díját. Közűlök három, Konstantinápoly, Lissabon és Nápoly, tengerparti városok és szépségük vonzó varázsában talán ép akkora része van a tengernek, mint szárazföldi környéküknek. A negyedik, Prága, száraz- földi város, és így pusztán páratlan festői fekvésével, történelmi emlékeivel és jeles egyházi, meg világi épületeinek nagy számával szolgál rá verseny- társai közt az első helyre. Nevezetességeit a városban tett kőrútunkon koránsem vehettük mind szemügyre, mert annyi a még megtekinteni való, a miért érdemes lett volna útunkból ki-kitérni, hogy még csak név szerint sem győztük valamennyit megemlíteni. Épen így vagyunk a szép kilátó- pontokkal is, melyek közül csak kettőnél, a Vysehrad-szikláról és a Maria- Einsiedel terraszról élvezhetőnél állapodtunk meg egy-egy pillanatra. Pedig alig érnénk véget, ha mind el akarnók őket számlálni. Ilyen mindjárt a jobb parton a Zizka-hegy, a balon a Belvedere lejtője, a mely nem tévesztendő össze a hasonnevű kastélylyal, honnan különben szintén igen szép kilátás kínálkozik; továbbá a Chotek-féle díszkert, a Strahov, a szeminárium kertje