Seite - 201 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

201 és a Hasenburg (Nebozízek), a Kinsky-féle kert több pontja, a Smíchov fölötti villák és sok más hely. E természetes kilátópontokhoz az 1891. évi jubileumi kiállítás alkalmá- ból egy mesterséges is járult: az úgy nevezett Eiffel-torony a Laurenzibergen (Lőrincz-hegy). Rosz néven vették az építőitől, hogy e toronynyal a közeli Szent Vitus egyház tornyának mintegy versenytársat állítottak. Ez különben mellékes kifogás ahhoz képest, hogy e vendéglővel is fölszerelt, legújabb időbeli műalkotás megfosztotta ezt a helyet idylli csendjétől, a mely a lelket áhítatra hangolta és oly jól illett a Szent Lőrincz templomocskához, A Hostívitzi tő Prága melett. valamint a jeruzsálemi „szent sír" kápolnájának mintájára készült sírbolthoz a Kalvária-út végén. A kínszenvedés tizennégy állomását jelző házikókat az időjárás viszontagságai ellen gondosan elzárható keretű képek díszítik, melyek Führich vázlatai után készültek, s az egész Kalvária Chotek Károly- nak, Csehország legfőbb várgrófjának a bőkezűségét dicséri, kinek Csehország és különösen Prága még sok egyebet is köszönhet, a miért hálából a bőkezű főurat a „felejthetetlen" melléknévvel tisztelték meg honfitársai. De ha már az Eiffel-torony ott áll, a hová talán nem egészen illik, érdekes a tetejére fölmenni, nem csak azért, mert róla egyik irányban a várost és határát egész terjedelmében át lehet tekinteni, a másikban pedig a csatájáról hires Fehér-hegyre látni, a melyen a Szent Margit kolostor áll, Cs. 26