Seite - 204 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

204 Az őstörténelem mint Közép-Európában általában, Csehországban is az özönvízi (diluvialis) korszakkal, földünknek ezzel az utolsó előtti nagy fejlődési mozzanatával kezdődik, melyhez korunknak, vagyis az alluviális korszaknak még mindig nem csekély földalakúlási változásai kapcsolódnak. Ugyanezért Csehország őstörténetét az ember őstörténetének manapság szokásos fölosztása szerint, vagyis ős kőkorszakot, újabb kőkorszakot és fémkorszakot megkülönböztetve, fogjuk tárgyalni. Ös kőkorszak (palaeolith kor). A földkéregnek özönvízkori alakulatai, a homok, a kavics, az agyag és a lősz, melyekben az emberi élet nyomai elő szoktak fordulni, Cseh- országban meglehetősen el vannak terjedve; ezek mellett, kivált déli Cseh- országban , eluviális alakúlatok is találkoznak. Olyan barlangok, melyek az özön vízkori embernek szolgáltak menedékhelyeiül, s a melyekben ezért gyakran állati csontok mellett kőből és csontokból pattogtatott szerszámokra és fegyverekre is akadnak, Csehországban csak siluri és devoni mészkő sziklákban (példáúl Beraun és Prága között), továbbá gneisz közé ágyazott ős mészkőzetekben találhatók. E barlangok közt egy sincs nagy; többnyire csak hasadékok, melyeket a leszivárgó esővizek vájtak ki némileg tágasab- bakká. A Wolynka völgyében Winterbergtől éjszakkeletre fekvő zuslawitzi (Sudslavice) ősmészkőzetben van két ilyen hasadék, melyekben emberi koponya-maradványok és kezdetleges készítmények mellett ezrével találtak özönvízkori állatcsontokat. Ezeknek a barlangoknak vegyes tartalma alkalmas arra, hogy ebből a távoli korból az éghajlatról, az állatvilág gazdagságáról s az emberek kezdetleges állapotáról tanúlságosan tájékoztasson bennünket. Egyik ilyen barlanghasadékban az agyagiszap közt sarkvidéki és sark- vidék melléki állatok maradványai voltak, amazok a jégvilág, emezek a sivatagok állatországának képviselői. Mikor a jégkorszak vége felé e tájék legmagasabb hegyei, az 1.469 méternyi Arber (Jávor), az 1.449 méternyi Rachel (Rocklan) és az 1.369 méter magas Kubani (Boubín) még jéggel és hóval voltak borítva, s a hómezők alsó határa körülbelül Winterbergnek a tengerszín fölötti magasságáig (673 méter) nyúlhatott le, nyoma sem volt még a Cseh-erdő hegység üde zöldjének, mert az alantabb elterülő s a hótól megszabadúlt dombos vidék is csak sivatagszerű lehetett. Ennek a kornak egyes sivatagi növényei mind máig fenmaradtak Csehországban. A jég és