Seite - 206 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

206 hurczolta oda, mert a csontoknak legnagyobb részét az ő keze törte volt széllyel. Az ember itten a rénszarvasra is vadászott. Az orrszarvú-maradványokkal együtt talált emberi koponyatöredékek szabályszerű alkotású, lapos domborúlatú falcsontokkal és nagyon erős fogazattal bíró kis koponyából származnak; olyan hosszas koponyából, mely a középkoponyához áll közel. Ennek a vad embernek pattogtatott tűzkő- szerszámai voltak, de quarcitból és kovarczban gazdag calcitból is készített magának csákányhoz, lándzsához, vésőhöz és késhez hasonló eszközöket; ilyen szerszámokat azonban, kiváltképen pedig nyilat, lándzsát és tőrszerű fegy- vereket a rénszarvasnak és a lónak széttörött csontjaiból is csinált magának, egyúttal a rénszarvas metszőfogait más állatok kisebb csonttöredékeivel vegyesen ékességül is használta. Nagyon valószínű, hogy a rénszarvast ekkor már bekerített helyeken őrizték, a miben a juhászkutyához hasonló kutyafaj segédkezhetett az embernek. Érdekes tűzkő-szerszámokat, megmunkált rén- szarvas- és orrszarvú-csontokat találtak agyag között a Rakonitz (Rakovnik) melletti Lubnán; ilyenek nyomai ismerhetők föl a Prága melletti Podbaba és Panenská özönvízkori agyagában is, a Jinonitz és Beraun melletti barlan- gokban, a JiCin melletti prachovi sziklákban, az Aussig és Türmitz melletti agyagban s néhány más helyen is. A sokat emlegetett brüxi koponya, s való- színűleg még néhány más koponyalelet is, újabb időbeli eredetűek. Úgy látszik, ez az ember az özönvízkori időszak vége felé nemcsak Csehországnak, de általában Közép-Európának legtöbb folyamvölgyében el volt terjedve. Az oroszlánnak s néhány más nagyobb macskafajnak e vidéken való kihaltával az özönvízi korszakot, vagyis az ős kőkort befejezettnek tekint- hetjük. Azt, vajon az özönvízkori ember is, mint korának néhány állata, eltűnt-e e szélességi fokok alól, s helyébe más, haladottabb műveltségű ember lépett-e, manapság épen olyan kevéssé dönthetjük el, a mint azt sem mondhatjuk meg, hová tűnt volna amaz, s honnan került volna ide emez, és hol tanúlta meg a pattogtatott kőszerszámok ki köszörűlését, a mit már ismert a következő, vagyis az alluvialis korszak kezdetén. Csiszolt vagy új kőkorszak (neolith kor). Ezen korszakon át Csehország éjszaki részében és közepén oly gyakran találunk emberi nyomokra, hogy e korszak vége felé, kivált a Biela, Eger, Elbe és Beraun partjain, a Moldava alsó részén és Prága környékén elég