Seite - 216 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Csehország I (1), Band 14/1

216 Három zárt, tömör karikának az átmérője 14.5 centiméter és vastagsága 1.8 centiméter, s egyik oldalukon művészileg vannak díszítve; egészen hasonlókat találtak Rymanéban is. A fegyverek és szerszámok közül van ebben a csoportban három, füllel ellátott tokos véső, melynek köpűje nem zárt, hanem behajtott karimájú, (hasonlót találtak Zizkovban is) és három kis sarló, melyek nagyon használtak és teljesen alkalmatosak a gabona kalászainak learatására. (Ilyeneket találtak az Elbe menti Maskovitzban és Jilovében is; más formájúak ismét gyakoriak Csehország éjszaki és déli részében, így az Elbe-parti Kosteleeben, Chudenitzben (Klattaun felül), a Protivin melletti Skalban, stb.) Egy zabiának két felerésze s más hasonló csehországi lelt tárgyak, továbbá a patkók lótenyésztésre mutatnak. Az edények közül említésre méltó egy 13.3 centiméter széles és 9.4 centiméter magas, födeles, golyó- és gyöngysor-díszítéssel ékesített, vert művű csésze; ehhez hasonló van a stuttgarti múzeumban is. Az öntött, oldalt lapos kis karikákat csere- eszközöknek (karikapénzeknek) tarthatni, melyeknek használata Egyiptomba nyúlik vissza; de föltaláljuk azokat a görögöknél és nyomaikra akadhatunk a svájezi czölöpépítményekben, Francziaországnak és Skandinaviának őskori lelőhelyein és egyebütt is. Ugyanez a jelentősége lehetett annak a tizennégy kis arany karikának is (arany karikapénz), melyet Gross-Otschehau (Ofihov) mellett találtak. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a krendorfi tömeges leletben díszített karpereczekre és ruhatűkre nem találtak, jóllehet effélék sírokban és hradistékon igen gyakran fordúlnak elő. Csehország egyéb bronz tárgyai közül megemlítjük még a kardokat, melyek egy darabból vannak s egyközűleg futó kettős élük és széles markolati lapjuk van; ilyent találtak tokos vésőkkel és sarlókkal együtt Maskovitzban, s ez hasonló a Mykenäben lelt kardokhoz; a Blovitz melletti Hladomri sírhalmaiban talált bronz kardot is itt említhetjük meg, bár e sírok többi tárgya már a hallstatti művelődési korszakba tartozik. Ebbe a korszakba szokták beosztani azokat a kardokat is, melyeknek öntött kerek markolatjuk van, hasonló a magyar kardokéhoz; ilyen a roztoki(?), stodulkyi (Schmichov kerület), pasekyi (Pisek kerület), slatinai (Welwarn kerület) és az Elbében Melniknél talált kard is, melyek közül azonban csak a négy első tartozik az igazi bronzkorba, az utóbbi ép úgy, mint a nahoíani s egyéb hasonló, kanyarított élű kardok bizonyára már a hallstatti korból valók. A milavefi érdekes kard összekötő kapocs a bronzkori és hallstatti műveltség között. Török, markolatlap nélkül, gyakran voltak a sírhalmokban, így Unétitzben,